A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.

Antarktisz

Az Antarktisz jege

Hogyan keletkezik és mozog a Föld legnagyobb jégtömege? Mit őriz az egymillió évvel ezelőtti éghajlatból, és miért fagy meg, majd olvad fel körülötte a tenger minden évben?

Megosztás WhatsApp

A szárazföldi jégtakaró

A jégtakaró pereme fehér falként magasodik a tenger fölé.
A jégtakaró pereme fehér falként magasodik a tenger fölé.

A Föld legnagyobb jégtömege hópelyhekből épült fel. Ahol a hó szinte sohasem olvad el, az egymásra rakódó rétegek súlya idővel jéggé préseli az alsó havat. Az antarktiszi fennsíkon ez évszázadokig, akár évezredekig is eltarthat.

A jégtakaró saját súlya alatt lassan a magasabb középső területektől a part felé áramlik. A kontinens belsejében évente csak néhány métert tesz meg. A partközeli jégárak és gleccserek sebessége az évi egy kilométert is meghaladhatja.

Két összefüggő jégtakaró borítja a földrészt. A nagyobb és idősebb kelet-antarktiszi mintegy 34 millió éve alakult ki. A kisebb nyugat-antarktiszi jégtakaró nagyrészt tengerszint alatti kőzeten nyugszik. A félszigeten külön gleccserek ereszkednek le a hegyekből.

Vastagság és térfogat

Kutatórepülőgép a jég felett, fedélzetén a jégtakaró vastagságát mérő radarral.
Kutatórepülőgép a jég felett, fedélzetén a jégtakaró vastagságát mérő radarral.

A vastagságot repülőgépekről és hójárókról radarral mérik, a felszín magasságát műholdak követik. A brit Antarktisz-kutató szolgálat irányításával kidolgozott és 2025-ben közzétett Bedmap3 térkép több mint hat évtized méréseit egyesíti.

A Bedmap3 szerint a jégtakaró térfogata mintegy 27,17 millió km³. Átlagos vastagsága az úszó selfjegekkel együtt 1948 méter, csak a szárazföldön 2148 méter. A legnagyobb mért vastagság 4757 méter a Wilkes-föld egyik névtelen völgyében.

A jégtömeg súlya lenyomja az alapkőzetet, és a bolygó alakját is befolyásolja. Gravitációs vonzása kissé a kontinens felé húzza a környező tengervizet. Ezt a hatást műholdakkal is mérik.

A jég és a tengerszint

Nyugat-antarktiszi partvidék, ahol a jégtakaró az Amundsen-tengerhez ér.
Nyugat-antarktiszi partvidék, ahol a jégtakaró az Amundsen-tengerhez ér.

A Bedmap3 alapján a teljes antarktiszi jégtakaró elolvadása mintegy 58 méterrel emelné meg a világóceán átlagos szintjét. A legtöbb jég Kelet-Antarktiszon van. A nyugat-antarktiszi jégtakaró önmagában is több mint háromméternyi emelkedésnek felel meg.

A már úszó selfjég olvadása alig változtat a tengerszinten, ahogy egy pohárban az olvadó jégkocka is alig emeli a víz szintjét. A döntő tényező a szárazföldről az óceánba jutó jég. A selfjég mégis fontos, mert fékezi a mögötte húzódó gleccsereket.

A jég mennyisége évtizedek óta csökken, főként Nyugat-Antarktiszon és a félszigeten. A műholdas adatokat és a tengerszintre gyakorolt hatást az Antarktisz és a földi éghajlat kapcsolatáról szóló oldal ismerteti.

A selfjegek

A Ross-selfjég egyenes homlokfala több tíz méterrel emelkedik a tenger fölé.
A Ross-selfjég egyenes homlokfala több tíz méterrel emelkedik a tenger fölé.

A szárazföldi jégtakaró tengerre nyúló, már úszó, de még a kontinenshez kapcsolódó része a selfjég. Az antarktiszi partvonal közel felét szegélyezi. Homlokfala általában 15–50 méterre emelkedik a víz fölé, miközben több száz méter jég marad a víz alatt.

A legnagyobb a mintegy 473 ezer km²-es Ross-selfjég, területe Franciaországéhoz mérhető. A Weddell-tengeren található, mintegy 422 ezer km²-es Filchner–Ronne-selfjég a második. Együtt az összes selfjég területének közel kétharmadát teszik ki.

A félsziget Larsen-selfjegéből egész részek szakadtak le. A Larsen A 1995-ben esett szét. A Larsen B-n a meleg nyarak után olvadéktavak alakultak ki. 2002 januárja és márciusa között alig több mint egy hónap alatt 3250 km²-nyi jég tűnt el. A Larsen C-ről 2017-ben vált le a mintegy 5800 km²-es A68 jéghegy.

A Larsen B szétesése után a mögötte fekvő gleccserek a korábbi sebességük többszörösével haladtak a tenger felé. Így közvetlenül megfigyelhetővé vált, mennyire fékezi a selfjég a szárazföldi jég kiáramlását.

A Thwaites- és a Pine Island-gleccser

A Thwaites-gleccser repedezett homlokfala az Amundsen-tengernél.
A Thwaites-gleccser repedezett homlokfala az Amundsen-tengernél.

A nyugat-antarktiszi Amundsen-tengerbe torkollik a világ két legnagyobb jégveszteségű gleccsere, a Thwaites és a Pine Island. A mintegy 120 kilométer széles homlokú Thwaites a Föld legszélesebb gleccsere. Nagy-Britannia szigetével összemérhető területről vezeti le a jeget.

A Thwaites jégtömege körülbelül 65 centiméternyi globális tengerszint-emelkedésnek felel meg. A 2018 óta itt dolgozó nemzetközi kutatócsoport szerint a gleccser jégvesztesége az éves tengerszint-emelkedés mintegy 4%-át adja.

A mélyből érkező, kissé melegebb óceánvíz a gleccser alá jut, és alulról olvasztja a jeget ott, ahol az alapkőzeten nyugszik. A kutatócsoport 2025-ös eredményei szerint a következő évtizedekben kisebb a gyors összeomlás valószínűsége a korábban feltételezettnél. A visszahúzódás viszont ebben és a következő században várhatóan folytatódik és gyorsul.

A jéghegyek

Lapos tetejű táblás jéghegy úszik a sötétkék tengerben.
Lapos tetejű táblás jéghegy úszik a sötétkék tengerben.

A jéghegyek a gleccserekről és a selfjégről válnak le. Az antarktisziak gyakran táblásak, lapos tetejűek és meredek oldalúak. Hosszuk több tíz, olykor több száz kilométer. Térfogatuk mintegy kilenctizede a víz alatt van.

A nagy jéghegyeket az Egyesült Államok Nemzeti Jégközpontja jelöli. A származási térnegyedet A és D közötti betű, az egyes jéghegyet szám azonosítja. Az A23a 1986-ban szakadt le a Filchner-selfjégről. Több mint harminc évig megfeneklett a Weddell-tengerben, majd 2020-tól ismét sodródni kezdett.

Az áramlatok észak felé viszik a jéghegyeket, ahol azok olykor csak évek alatt olvadnak el. Közben vas és más tápanyagok kerülnek belőlük a tengeri élővilág számára hozzáférhető formába.

Tavak a jégtakaró alatt

Metszet a jégtakaróról: a több kilométeres jégréteg alatt sötét, folyékony vizű tó húzódik.
Metszet a jégtakaróról: a több kilométeres jégréteg alatt sötét, folyékony vizű tó húzódik.

A vastag jég alatt folyékony víz is van. A Föld belső hője, a jég nyomása és a takaró hőszigetelő hatása több helyen olvadt állapotban tartja az alsó réteget. Egy 2022-es felmérés 675 jég alatti tavat vett számba az Antarktiszon.

A legnagyobb a hasonló nevű orosz állomás alatt fekvő, körülbelül 12 500 km²-es Vosztok-tó. Közel négy kilométer jég fedi. Egy orosz fúrás évtizedek munkája után, 2012-ben érte el a vízfelszínt.

Sok tavat jég alatti vízfolyások kapcsolnak össze. A tavak idővel feltöltődnek, majd leürülnek. A nyugat-antarktiszi Whillans-tóba 2013-ban amerikai kutatók lefúrtak, és a napfény nélküli vízben élő mikrobákat találtak. Erről az antarktiszi élővilág fejezete ír.

Jégfuratok és a múlt éghajlata

Ősi jégből kiemelt henger egy laboratóriumi asztalon, belsejében légbuborékokkal.
Ősi jégből kiemelt henger egy laboratóriumi asztalon, belsejében légbuborékokkal.

A jéggé tömörödő hó apró buborékokban zárja magába az egykori levegőt. A fúrással kiemelt jéghengerekből következtetni lehet az évezredekkel korábbi hőmérsékletre, a légköri porra és a levegő gázösszetételére.

Az európai EPICA program 2004-ig mélyítette a Dome C fúrását. A jégmag 800 ezer évet fog át, és megmutatja a hőmérséklet és a szén-dioxid-tartalom együtt változását a jégkorszakok során. A Beyond EPICA program 2025 januárjában 2800 méteren érte el az alapkőzetet a Concordia állomás melletti Little Dome C-nél. Az ottani jég legalább 1,2 millió éves.

A régebbi jég annak az időszaknak a nyomait őrzi, amikor az eljegesedések ciklusa mintegy 41 ezer évről 100 ezer évre váltott. A változás 1,2 millió és 900 ezer évvel ezelőtt zajlott. Okainak megértése a kutatás egyik célja.

A tengeri jég éves körforgása

Tél elején kerek, új jégkorongokból álló úgynevezett palacsintajég fedi a tengert.
Tél elején kerek, új jégkorongokból álló úgynevezett palacsintajég fedi a tengert.

A tengeri jég a tengervíz megfagyásával keletkezik. Ősszel és télen terjeszkedik a kontinens körül, majd nyáron szinte teljesen elolvad. Általában körülbelül egy méter vastag, jóval vékonyabb a szárazföldi jégtakarónál.

Ez a bolygó egyik legnagyobb évszakos változása. A kiterjedés szeptemberben vagy októberben tetőzik, februárban vagy márciusban a legkisebb. Az 1981–2010-es átlagos két szélsőérték 18,7, illetve 2,8 millió km² volt. Az NSIDC 2025-ben 17,81 millió km²-es maximumot és 1,98 millió km²-es minimumot mért.

2015-ig az éves ingadozás enyhe növekedést mutatott, a legnagyobb jégkiterjedést 2014-ben mérték. 2016 óta az érték többnyire az átlag alatt marad, 2023-ban rekordalacsony volt. A császárpingvinek tengeri jégen nevelik fiókáikat, és a krill táplálékául szolgáló algák is itt nőnek.

Kapcsolódó oldalak Örökfagy, a tartósan fagyott talaj– fagyott talaj az Északi-sarkvidéken és a magashegységekben. Mi történik, amikor felenged?

Gyakori kérdések

Mennyi jég van az Antarktiszon?

A 2025-ös Bedmap3 felmérés szerint mintegy 27 millió km³. Ez a Föld legnagyobb összefüggő jégtömege.

Milyen vastag az Antarktisz jege?

Az úszó selfjéggel együtt átlagosan körülbelül 1,9 kilométer, csak a szárazföldön 2,1 kilométer. A legnagyobb mért vastagság 4757 méter.

Mennyit emelkedne a tengerszint az antarktiszi jég elolvadásával?

A teljes jégtakaró elolvadása mintegy 58 métert jelentene. Ez nem néhány évszázados folyamat. A jelenlegi aggodalom oka a részleges jégveszteség, különösen Nyugat-Antarktiszon.

Mi a selfjég?

A szárazföldi jégtakarónak az a része, amely a tengerre érve már úszik, de még a földrészhez kapcsolódik. A legnagyobb a mintegy 473 ezer km²-es Ross-selfjég.

Mi történt a Larsen B-selfjéggel?

A meleg nyarak során olvadéktavak keletkeztek a felszínén. 2002 januárja és márciusa között alig több mint egy hónap alatt körülbelül 3250 km²-nyi jég esett szét.

Miért kapta a Thwaites a „végítélet gleccsere” nevet?

A benne lévő jég körülbelül 65 centiméterrel emelhetné a tengerszintet, és a mélyből érkező óceánvíz alulról gyorsan olvasztja. A becenév a sajtóból ered. A kutatók a kockázatot és a visszahúzódás ütemét vizsgálják.

Hogyan nevezik el a jéghegyeket?

Az Egyesült Államok Nemzeti Jégközpontja a nagy antarktiszi jéghegyeknek A-tól D-ig terjedő betűt és egy számot ad. A betű azt jelöli, a kontinens melyik térnegyedéből indultak.

Mi a Vosztok-tó?

Az Antarktisz 675 ismert jég alatti tava közül a legnagyobb, mintegy 12 500 km²-es. Közel négy kilométer vastag jégtakaró borítja.

Melyik a legrégebbi, fúrással kiemelt antarktiszi jég?

A Beyond EPICA program legalább 1,2 millió éves jeget hozott felszínre a Little Dome C-nél. A fúrás 2025 januárjában érte el az alapkőzetet.

Miben különbözik a tengeri jég a szárazföldi jégtakarótól?

A tengeri jég a sós víz megfagyásával keletkezik. Mintegy egy méter vastag, télen terjed, nyáron olvad. A szárazföldi jégtakaró ezzel szemben a felhalmozódó hóból alakul ki, vastagsága több kilométer lehet.

Csökken az antarktiszi tengeri jég kiterjedése?

Az NSIDC szerint 2016 óta a tengeri jég kiterjedése szinte mindig az 1981–2010-es átlag alatt maradt. A minimumrekordokat 2023-ban mérték. Korábban az éves ingadozás mellett enyhe növekedés látszott a 2014-es maximumig.