A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.

Letölthető a Google Play áruházból

A Föld és az égbolt útközben

A Föld az utazó szemével

A Holdtól és az árapálytól a fogyatkozásokon, üstökösökön és évszakokon át a sarki fényig. Ismerje meg a jelenségeket és a helyeket, ahonnan megfigyelheti őket.

Megosztás WhatsApp

A Földről kitekintve a világegyetembe

A Föld forog a tengelye körül, és a Holddal együtt kering a Nap körül. Ezek a mozgások is meghatározzák, hogy a bolygó különböző tájairól mikor milyen égboltot látunk. Egy-egy jelenséghez a megfelelő helyet és időszakot is meg kell választani. Az útikalauz bemutatja, hogyan alakulnak ki, és mely úti céloknál figyelhetők meg.

Vannak évszakhoz kötődő és szabályosan visszatérő jelenségek. A sarki fényt a pólusok környékén a sötét éjszakákon lehet látni, északon szeptembertől márciusig, délen márciustól szeptemberig. A meteorrajok minden évben hasonló időpontban térnek vissza. Az árapály a Hold járásához igazodik, a Tejút legfényesebb része pedig csak bizonyos hónapokban emelkedik magasra az égen.

Más események gyakran bekövetkeznek, de más-más helyről láthatók. A teljes napfogyatkozás sávja keskeny, és minden alkalommal más tájakon halad át. Van, aki évekkel korábban elkezdi tervezni az utazást, hogy éppen ebben a sávban lehessen.

Egyes égi látogatókra évtizedeket vagy évszázadokat kell várni. A Halley-üstökös átlagosan 76 évente tér vissza, legközelebb 2061-ben. Más üstökösök szinte váratlanul tűnnek fel, alig néhány hónappal azután, hogy felfedezték őket.

Más táj, más égbolt

A déli féltekéről látszik a Dél Keresztje és a két Magellán-felhő. Északon a Sarkcsillag mutatja az irányt, amely a déli féltekéről már nem látható. Az Egyenlítő közelében az év folyamán mindkét félteke csillagaiból megpillanthat néhányat.

Még a Hold is másként fest. A déli féltekéről nézve az északi látványhoz képest fejjel lefelé áll, és növekedéskor a másik oldala világosodik meg. Az évszakok is ellentétesek. Amikor az egyik féltekén nyár van, a másikon tél. Skandináviában az északi nyáron, júniusban és júliusban láthatja az éjféli napot.

Melyik oldalon mit talál?

A holdtérképen megkeresheti a küldetések leszállóhelyeit és az égitest Földről nem látható oldalát. A holdfázisokról és az árapályról szóló oldal segít az apályhoz vagy dagályhoz igazítani a tengerparti sétát. A fogyatkozásoknál a következő időpontokat és láthatósági sávokat is megtalálja.

A Naprendszer és a Tejút oldalai a Föld helyét mutatják meg a világegyetemben, és azt, hogy honnan milyen égbolt látható. Az üstökösökről és meteorrajokról szóló oldalon a visszatérő üstökösök és az évenként megjelenő hullócsillagok naptárát is megnézheti.

Az évszakokkal, a sarki fénnyel és a Föld szélsőségeivel foglalkozó oldalakon megtervezheti, mikor és hová utazzon az éjféli nap vagy a sarki fény megfigyelésére. A rendkívüli hőségről, hidegről és magasságokról ismert tájakat is megkeresheti.

Holdtérkép

Holdtérkép

Holdgömb a küldetések leszállóhelyeivel, a holdtengerekkel, a kráterekkel és a Földről nem látható oldallal.

Megnyitás
Holdfázisok és árapály

Holdfázisok és árapály

A mai holdfázis, a következő telihold és újhold időpontja, valamint a Hold hatása az árapályra.

Megnyitás
Nap- és holdfogyatkozások

Nap- és holdfogyatkozások

Miért alakulnak ki fogyatkozások, miért nem minden hónapban, és mikor láthatók a következők?

Megnyitás
Naprendszer

Naprendszer

A bolygók méretarányosan, a kisbolygóöv, a Naprendszer legnagyobb bolygója és a rendszer peremvidéke.

Megnyitás
Üstökösök és meteorrajok

Üstökösök és meteorrajok

Szabályosan visszatérő és váratlanul feltűnő üstökösök, valamint az évente látható meteorrajok.

Megnyitás
A Tejút és a világegyetem

A Tejút és a világegyetem

A Naprendszertől a galaxisokig – a Föld helye a világegyetemben.

Megnyitás
Évszakok és éjféli nap

Évszakok és éjféli nap

A Föld tengelyferdesége, a nappalok hossza a különböző tájakon és a sarkvidéki éjféli nap.

Megnyitás
Északi és déli sarki fény

Északi és déli sarki fény

Hogyan keletkezik a sarki fény, hol és mikor látható?

Megnyitás
A Föld szélsőségei

A Föld szélsőségei

Bolygónk legforróbb, leghidegebb, legszárazabb és legcsapadékosabb vidékei.

Megnyitás
Örökfagy – a tartósan fagyott talaj

Örökfagy – a tartósan fagyott talaj

Az Északi-sarkvidék és a magashegységek évezredek óta fagyott talaja. Hogyan élnek rajta az emberek, és mit változtat az olvadás?

Megnyitás
A bolygó energiaforrásai

A bolygó energiaforrásai

Víz, napfény, szél, árapály, hullámok, földhő és atomenergia. Ismerje meg, hogyan termelnek belőlük áramot, és milyen erőművek esnek útba.

Megnyitás
Kapcsolódó oldalak Interaktív térképek Barangoljon a világtérképen: országok valódi mérete, városok távolsága, időzónák, átellenes pontok, hegyek és a tengerfenék. Felfedezés Kapcsolódó oldalak Antarktisz Az Antarktisz jégtakarója, éghajlata, élővilága, történelme, kutatóállomásai és nemzetközi egyezménye. Brazília kutatásainak külön fejezet jut. Felfedezés