A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.
A Föld és az égbolt útközben
A Föld az utazó szemével
A Holdtól és az árapálytól a fogyatkozásokon, üstökösökön és évszakokon át a sarki fényig. Ismerje meg a jelenségeket és a helyeket, ahonnan megfigyelheti őket.
A Földről kitekintve a világegyetembe
A Föld forog a tengelye körül, és a Holddal együtt kering a Nap körül. Ezek a mozgások is meghatározzák, hogy a bolygó különböző tájairól mikor milyen égboltot látunk. Egy-egy jelenséghez a megfelelő helyet és időszakot is meg kell választani. Az útikalauz bemutatja, hogyan alakulnak ki, és mely úti céloknál figyelhetők meg.
Vannak évszakhoz kötődő és szabályosan visszatérő jelenségek. A sarki fényt a pólusok környékén a sötét éjszakákon lehet látni, északon szeptembertől márciusig, délen márciustól szeptemberig. A meteorrajok minden évben hasonló időpontban térnek vissza. Az árapály a Hold járásához igazodik, a Tejút legfényesebb része pedig csak bizonyos hónapokban emelkedik magasra az égen.
Más események gyakran bekövetkeznek, de más-más helyről láthatók. A teljes napfogyatkozás sávja keskeny, és minden alkalommal más tájakon halad át. Van, aki évekkel korábban elkezdi tervezni az utazást, hogy éppen ebben a sávban lehessen.
Egyes égi látogatókra évtizedeket vagy évszázadokat kell várni. A Halley-üstökös átlagosan 76 évente tér vissza, legközelebb 2061-ben. Más üstökösök szinte váratlanul tűnnek fel, alig néhány hónappal azután, hogy felfedezték őket.
Más táj, más égbolt
A déli féltekéről látszik a Dél Keresztje és a két Magellán-felhő. Északon a Sarkcsillag mutatja az irányt, amely a déli féltekéről már nem látható. Az Egyenlítő közelében az év folyamán mindkét félteke csillagaiból megpillanthat néhányat.
Még a Hold is másként fest. A déli féltekéről nézve az északi látványhoz képest fejjel lefelé áll, és növekedéskor a másik oldala világosodik meg. Az évszakok is ellentétesek. Amikor az egyik féltekén nyár van, a másikon tél. Skandináviában az északi nyáron, júniusban és júliusban láthatja az éjféli napot.
Melyik oldalon mit talál?
A holdtérképen megkeresheti a küldetések leszállóhelyeit és az égitest Földről nem látható oldalát. A holdfázisokról és az árapályról szóló oldal segít az apályhoz vagy dagályhoz igazítani a tengerparti sétát. A fogyatkozásoknál a következő időpontokat és láthatósági sávokat is megtalálja.
A Naprendszer és a Tejút oldalai a Föld helyét mutatják meg a világegyetemben, és azt, hogy honnan milyen égbolt látható. Az üstökösökről és meteorrajokról szóló oldalon a visszatérő üstökösök és az évenként megjelenő hullócsillagok naptárát is megnézheti.
Az évszakokkal, a sarki fénnyel és a Föld szélsőségeivel foglalkozó oldalakon megtervezheti, mikor és hová utazzon az éjféli nap vagy a sarki fény megfigyelésére. A rendkívüli hőségről, hidegről és magasságokról ismert tájakat is megkeresheti.

Holdtérkép
Holdgömb a küldetések leszállóhelyeivel, a holdtengerekkel, a kráterekkel és a Földről nem látható oldallal.
Megnyitás
Holdfázisok és árapály
A mai holdfázis, a következő telihold és újhold időpontja, valamint a Hold hatása az árapályra.
Megnyitás
Nap- és holdfogyatkozások
Miért alakulnak ki fogyatkozások, miért nem minden hónapban, és mikor láthatók a következők?
Megnyitás
Naprendszer
A bolygók méretarányosan, a kisbolygóöv, a Naprendszer legnagyobb bolygója és a rendszer peremvidéke.
Megnyitás
Üstökösök és meteorrajok
Szabályosan visszatérő és váratlanul feltűnő üstökösök, valamint az évente látható meteorrajok.
Megnyitás
A Tejút és a világegyetem
A Naprendszertől a galaxisokig – a Föld helye a világegyetemben.
Megnyitás
Évszakok és éjféli nap
A Föld tengelyferdesége, a nappalok hossza a különböző tájakon és a sarkvidéki éjféli nap.
Megnyitás
Északi és déli sarki fény
Hogyan keletkezik a sarki fény, hol és mikor látható?
Megnyitás
A Föld szélsőségei
Bolygónk legforróbb, leghidegebb, legszárazabb és legcsapadékosabb vidékei.
Megnyitás
Örökfagy – a tartósan fagyott talaj
Az Északi-sarkvidék és a magashegységek évezredek óta fagyott talaja. Hogyan élnek rajta az emberek, és mit változtat az olvadás?
Megnyitás
A bolygó energiaforrásai
Víz, napfény, szél, árapály, hullámok, földhő és atomenergia. Ismerje meg, hogyan termelnek belőlük áramot, és milyen erőművek esnek útba.
Megnyitás
Antarktisz


