A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.

Letölthető a Google Play áruházból

A Föld és a turizmus

Évszakok és az éjféli nap

Miért váltakoznak az évszakok, hogyan változik év közben a nappal hossza, és hol marad fenn a Nap nyáron éjszaka is vagy a látóhatár alatt télen?

Megosztás WhatsApp

A Föld tengelyferdesége az év folyamán

A Föld forgástengelye 23,4°-kal tér el a keringési pálya síkjára állított merőlegestől, és az év során ugyanabba az irányba mutat. Ezért felváltva az északi és a déli félgömb fordul jobban a Nap felé.

    A nappal hossza az év során

    A kiválasztott földrajzi szélességAz Egyenlítőnél egész évben körülbelül 12 óra

    Éjféli nap és sarki éjszaka az úti céloknál

      Az időpontokat sík terepre számítottuk, arra az időre, amikor a teljes napkorong a látóhatár fölött vagy alatt van. A hegyek és a szürkület módosíthatják a látványt. A sarki éjszaka derekán is lehet délben néhány világosabb óra.

      Az eszközén végzett számítás a hajózási almanach egyszerűsített képleteit és a légköri fénytörést veszi figyelembe. Néhány perc eltérés lehetséges.

      Miért vannak évszakok?

      A cseresznyevirágzás az északi félteke tavaszát jelzi, amikor a déli féltekén ősz van.
      A cseresznyevirágzás az északi félteke tavaszát jelzi, amikor a déli féltekén ősz van.

      A Föld éppen január elején jár a legközelebb a Naphoz, amikor nálunk tél van. Az évszakok váltakozását a Föld forgástengelyének mintegy 23,4 fokos ferdesége okozza.

      A tengely az év során közel ugyanabba az irányba mutat. Amikor az északi félteke a Nap felé dől, közvetlenebbül érik a sugarak és hosszabbak a nappalok: nálunk ekkor van nyár. Fél évvel később a déli féltekén fordított a helyzet.

      Napfordulók és napéjegyenlőségek

      Egyes ősi emlékhelyek kövei a napforduló napkeltéjének irányához igazodnak.
      Egyes ősi emlékhelyek kövei a napforduló napkeltéjének irányához igazodnak.

      A júniusi és decemberi napfordulókor a két térítő egyikén délben a fejünk fölött áll a Nap. Ekkor az egyik féltekén a leghosszabb, a másikon a legrövidebb a nappal. Magyarországon a júniusi napforduló a csillagászati nyár, a decemberi a tél kezdete.

      A márciusi és szeptemberi napéjegyenlőség idején a Nap az Egyenlítő fölött delel a zenitben, a nappal és az éjszaka hossza világszerte közel azonos. Nálunk a márciusi a csillagászati tavasz, a szeptemberi az ősz kezdete. Az időpont évről évre kissé eltolódik.

      Az évszakok Magyarországon

      Az Egyenlítő közelében a tengerpart melegét kevésbé befolyásolja az évszakok váltakozása.
      Az Egyenlítő közelében a tengerpart melegét kevésbé befolyásolja az évszakok váltakozása.

      A mérsékelt övi Magyarországon jól elkülönülnek az évszakok. Tavasszal a Nap egyre magasabbra emelkedik, a nappalok nyúlnak, és virágba borulnak a gyümölcsfák. Az Egyenlítő közelében kisebb a nappalhossz ingadozása, és az esők váltakozása jobban érzékelhető lehet a hőmérséklet változásánál.

      A magyar tél rövid nappalokat és gyakran fagyot hoz, a magasabb hegységekben havazásra is számíthatunk. A nyár meleg, jóval hosszabb világos időszakkal. A déli félteke mérsékelt vidékein ugyanez az éves ritmus fél évvel eltolódik.

      A nappal hossza és a földrajzi szélesség

      Az Egyenlítőtől távol télen alacsonyan jár a Nap, és rövidek a nappalok.
      Az Egyenlítőtől távol télen alacsonyan jár a Nap, és rövidek a nappalok.

      Az Egyenlítőn a nappal egész évben közel 12 órás. Budapesten júniusban mintegy 16 órán át világos van, decemberben nagyjából 8 és fél órán át. Argentína déli csücskében, Ushuaiában a helyi nyár leghosszabb nappala 17 óránál hosszabb, a téli pedig alig több 7 óránál.

      A sarkok felé haladva nő a különbség. Az izlandi Reykjavíkban a leghosszabb nappal mintegy 21 órás, a legrövidebb körülbelül 4 órás.

      Az éjféli nap és a sarki éjszaka

      A sarkvidéki télen a Nap hetekig nem kel fel. Ez a sarki éjszaka, az éjféli nap téli párja.
      A sarkvidéki télen a Nap hetekig nem kel fel. Ez a sarki éjszaka, az éjféli nap téli párja.

      Az északi sarkkörön túl, nagyjából az északi szélesség 66,6 fokától északra nyáron vannak napok, amikor nem nyugszik le a Nap. A norvégiai Tromsøben ez május közepétől július végéig tart. Télen a sarki éjszaka napjain nem kel fel a Nap, Tromsøben november végétől január közepéig.

      A sarki éjszaka a sarkkörhöz közelebb nem jelent egész napos teljes sötétséget. Dél körül néhány órára kékes szürkület jelenik meg. A hosszú sötét időszak jó alkalom az északi fény megfigyelésére. A déli sarkkörön túl, főként az Antarktiszon ugyanez fél év eltéréssel történik.

      Évszakválasztás az úti célhoz

      Az északi féltekén a csillagászati ősz szeptembertől decemberig tart. Ugyanekkor a déli féltekén tavasz van.
      Az északi féltekén a csillagászati ősz szeptembertől decemberig tart. Ugyanekkor a déli féltekén tavasz van.

      Éjféli napra június és július jó időszak Norvégia, Svédország és Finnország északi részén. A finn Lappföldön Rovaniemi környékén húzódik a sarkkör. Szeptember és március között a sötét éjszakák az északi fénynek kedveznek. Maga a sarki éjszaka az északi helyszíntől függően a téli napforduló körüli rövidebb időszakra esik.

      Patagóniában a hosszú decemberi és januári nappalok sok időt hagynak túrázásra. Izlandon a nyári világos éjszakák engednek késő estig kirándulni. A két félteke évszakai ellentétesek: a júliusi magyar iskolaszünet idején Patagóniában tél van.

      Az éjféli nap és a sarki éjszaka minden évben közel ugyanakkor következik be. A felhő vagy az eső eltakarhatja a napkorongot, a nappal hossza azonban előre kiszámítható.

      Hol látható útközben?

      A témához kapcsolódó helyszínek az útikalauzban. Érintsen meg egy helyet az oldalának megnyitásához.

      Éjféli nap

      Tromsø
      Norvégia

      Tromsø

      Nordkapp
      Honningsvåg, Norvégia

      Nordkapp

      Lofoten
      Norvégia

      Lofoten

      Abisko
      Svédország

      Abisko

      Rovaniemi
      Finnország

      Rovaniemi

      Sol da meia-noite em Tromsø
      Tromsø, Norvégia

      Sol da meia-noite em Tromsø

      Sol da meia-noite no Cabo Norte
      Honningsvåg, Norvégia

      Sol da meia-noite no Cabo Norte

      Hosszú nappalok az északi félteke nyarán

      Reykjavík
      Izland

      Reykjavík

      Akureyri
      Izland

      Akureyri

      Helsinki
      Finnország

      Helsinki

      Anchorage
      Egyesült Államok

      Anchorage

      Hosszú nappalok a déli félteke nyarán

      Ushuaia
      Argentína

      Ushuaia

      El Calafate
      Argentína

      El Calafate

      Punta Arenas
      Chile

      Punta Arenas

      Queenstown
      Új-Zéland

      Queenstown

      Egész évben tizenkét órás nappalok az Egyenlítőn

      Macapá
      Brazília

      Macapá

      Marco Zero do Equador
      Macapá, Brazília

      Marco Zero do Equador

      Ecuador
      Ország

      Ecuador

      Gyakori kérdések

      Miért váltakoznak az évszakok?

      A Föld tengelye körülbelül 23,4 fokkal ferde. Az év során felváltva az északi vagy a déli félteke hajlik jobban a Nap felé, így közvetlenebb besugárzást és hosszabb nappalokat kap.

      Azért vannak évszakok, mert a Föld távolodik a Naptól?

      A fő ok a tengelyferdeség. A Föld január elején van napközelben, amikor a déli féltekén nyár, az északin tél van. A naptávolság év közbeni kisebb változása nem magyarázza az ellentétes évszakokat.

      Mikor kezdődik Magyarországon a csillagászati nyár?

      A júniusi napfordulókor, június 21. körül. A tél a decemberi napfordulókor, a tavasz a márciusi, az ősz a szeptemberi napéjegyenlőségkor kezdődik.

      Melyik az év leghosszabb nappala Magyarországon?

      A júniusi napforduló napja, általában június 21. körül. Az ország északi részén ekkor valamivel tovább van világos. Az Egyenlítő közelében éves szinten is kicsi a különbség.

      Mi az éjféli nap?

      A sarkkörökön túli nyár jelensége, amikor éjszakára sem nyugszik le a Nap. Észak-Norvégiában helytől függően május és július között figyelhető meg.

      Mi a sarki éjszaka?

      A sarkvidéki télnek az az időszaka, amikor a Nap nem emelkedik a látóhatár fölé. A sarkkörhöz közelebbi helyeken dél táján még ilyenkor is lehet néhány világosabb, szürkületi óra.

      Hol látható az éjféli nap?

      Észak-Norvégiában például Tromsøben, a Lofoten-szigetek északi részén és az Északi-foknál, valamint Svédország és Finnország északi Lappföldjén. Az időszak helytől függően május és július közé esik.

      Miért ellentétesek az évszakok az északi és a déli féltekén?

      Amikor az egyik félteke a Nap felé dől, ott nagyobb szögben érkezik a fény és hosszabbak a nappalok. Ezért decemberben Magyarországon tél, a déli félteke mérsékelt övében nyár van.