A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.

Letölthető a Google Play áruházból

A Föld és a turizmus

A Hold térképe

Forgassa meg ujjával a Holdat, és keresse meg az űrhajósok és szondák leszállóhelyeit, a nagy lávasíkságokat és a Földről rejtve maradó oldalt.

Megosztás WhatsApp

Forgassa meg a Holdat az ujjával vagy az egérrel

Érintsen meg egy színes pontot, és megtudhatja, melyik küldetés szállt le ott.

A Hold 3474 km átmérőjű, valamivel nagyobb a földátmérő negyedénél. Mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk.
Földközel (perigeum)356 ezer km
Átlag384 ezer km
Földtávol (apogeum)406 ezer km

NASASzovjetunióKínaIndiai KöztársaságJapánMagánvállalatok

Holdkép: CGI Moon Kit, NASA/Goddard, az LRO közkincsnek minősülő adatai alapján. Leszállóhelyek: NASA, CNSA, ISRO, JAXA és a küldetéseket végző vállalatok. A megvilágítás a gömb alakját érzékelteti, és eltérhet a mai égképtől.

A Föld és a Hold távolsága

A Hold átlagosan mintegy 384 ezer kilométerre kering a Földtől.
A Hold átlagosan mintegy 384 ezer kilométerre kering a Földtől.

A Hold pályája ellipszis, ezért távolsága hónapról hónapra, sőt egy keringésen belül is változik. Földközelben, a perigeumban mintegy 356 ezer kilométerre is megközelítheti bolygónkat. Földtávolban, az apogeumban nagyjából 406 ezer kilométerre járhat. Átlagos távolsága 384 400 kilométer.

Ha a telihold földközelre esik, átmérője akár 14 százalékkal nagyobbnak látszhat, és mintegy 30 százalékkal több fény érkezhet róla, mint földtávolban. Ezt nevezik szuperholdnak.

A fény valamivel több mint egy másodperc alatt teszi meg az utat. Egy 900 km/órával repülő gépnek elméletben mintegy 18 napig tartana, az Apollo–11 nagyjából három napig utazott. A Hold évente átlagosan 3,8 centiméterrel távolodik a Földtől.

A Hold számokban

A látóhatár közelében a telihold nagyobbnak tűnik. Ez optikai csalódás.
A látóhatár közelében a telihold nagyobbnak tűnik. Ez optikai csalódás.

A Hold átmérője 3474 kilométer, valamivel több mint a Föld átmérőjének negyede. Felszínén a nehézségi gyorsulás a földinek körülbelül a hatoda. Egy 70 kilogrammos ember tömege ugyanannyi maradna, de a földi súlyának csak mintegy hatodával nyomná a mérleget.

A Holdon két napkelte között körülbelül 29,5 földi nap telik el. A megvilágított és a sötét időszak nagyjából két-két hétig tart. Számottevő légkör híján az egyenlítő közelében a felszín nappal 120 °C fölé melegedhet, éjjel pedig −130 °C alá hűlhet.

A Holdon szél és eső sem koptatja a talajt, így az űrhajósok lábnyomai ma is megvannak.

Holdtengerek, kráterek és a túlsó oldal

A holdtengerek sötét síkságait egykor láva töltötte ki.
A holdtengerek sötét síkságait egykor láva töltötte ki.

A szabad szemmel látható sötét foltok az úgynevezett holdtengerek. Évmilliárdokkal ezelőtt kihűlt lávasíkságok. A krátereket becsapódások vájták ki. A Tycho-kráter körüli világos sugársávok már kézi távcsővel is kivehetők.

A Hold ugyanannyi idő alatt fordul meg a tengelye körül, amennyi alatt megkerüli a Földet, így mindig nagyjából ugyanazt az oldalát látjuk. A túlsó oldalt 1959-ben fényképezte le először a szovjet Luna–3. Ott kevesebb a lávasíkság és sokkal több a kráter.

A kínai Csang-o–4 2019-ben elsőként szállt le a túlsó oldalon. Az első talajmintákat 2024-ben a Csang-o–6 hozta vissza onnan.

Küldetések a Hold felszínére

1969 és 1972 között tizenkét ember járt a Holdon.
1969 és 1972 között tizenkét ember járt a Holdon.

Az első ember alkotta tárgy, amely elérte a Holdat, a szovjet Luna–2 volt 1959-ben. A Luna–9 1966-ban elsőként hajtott végre sima leszállást. Az Apollo–11-gyel kezdődően 1969 és 1972 között hat küldetés tizenkét űrhajóst juttatott a felszínre.

Több évtizedes szünet után a kínai Csang-o–3 2013-ban szállt le. Az indiai Csandraján–3 2023-ban elsőként ért le a déli sarkvidék közelében. 2024-ben a japán SLIM és az első sikerrel leszálló magánfejlesztésű űreszköz, az Odysseus is elérte a felszínt.

Az Artemis II négy űrhajósa 2026 áprilisában megkerülte a Holdat. 1972 óta ez volt az első emberes út a Hold térségébe. A program következő szakaszai a felszínre való visszatérést készítik elő.

A Hold az északi és a déli féltekéről

A Hold az északi és a déli féltekéről

Ha a déli féltekére utazik, az itthon megszokotthoz képest elfordulva látja a Holdat. A kráterek és a tengerek helyzete egymáshoz képest ugyanaz, de a foltokba képzelt alakok, például a kelet-ázsiai hagyományok holdnyula, másként állnak a látóhatárhoz képest.

Az Egyenlítő környékén a holdsarló gyakran csónakszerűen fekszik a látóhatár fölött. Magasabb földrajzi szélességeken meredekebben állhat. A Föld bármely pontjáról ugyanaz az oldal fordul felénk.

Holdmegfigyelés útközben

Kézi távcsővel vagy kis csillagászati távcsővel is láthat holdkrátereket.
Kézi távcsővel vagy kis csillagászati távcsővel is láthat holdkrátereket.

A holdtengerek szabad szemmel, a nagyobb kráterek egyszerű kézi távcsővel is látszanak. Első és utolsó negyed körül keresse a fény és az árnyék határát. Ott a kráterfalak hosszú árnyékot vetnek. Teliholdkor a szemből érkező fény elmossa a domborzat részleteit.

A településektől távol, sötét ég alatt ugyanerről a helyről a csillagokat is megfigyelheti. A Tejút megpillantásához holdfénymentes időszakot válasszon.

A Hold minden hónapban megfigyelhető derült időben. Teliholdkor az erős fényben a kráterek körvonalai alig látszanak. Első és utolsó negyed körül jobban kirajzolódnak a peremek.

Hol látható útközben?

A témához kapcsolódó helyszínek az útikalauzban. Érintsen meg egy helyet az oldalának megnyitásához.

Hold- és csillagmegfigyelés sötét égbolt alatt

San Pedro de Atacama
Chile

San Pedro de Atacama

Salar de Uyuni
Bolívia

Salar de Uyuni

Alto Paraíso de Goiás
Brazília

Alto Paraíso de Goiás

Jalapão
Brazília

Jalapão

Tekapo
Új-Zéland

Tekapo

Tenerife
Spanyolország

Tenerife

Céu escuro do Atacama
San Pedro de Atacama, Chile

Céu escuro do Atacama

Céu escuro de Tekapo
Tekapo, Új-Zéland

Céu escuro de Tekapo

Céu escuro do Vale do Elqui
Vicuña, Chile

Céu escuro do Vale do Elqui

Az űrverseny testközelből

Kennedy Space Center Visitor Complex
Titusville, Egyesült Államok

Kennedy Space Center Visitor Complex

Houston
Egyesült Államok

Houston

Gyakori kérdések

Milyen messze van a Hold a Földtől?

Átlagosan 384 400 kilométerre. A holdpálya ellipszis alakú. Földközelben mintegy 356 ezer kilométerre csökkenhet, földtávolban körülbelül 406 ezer kilométerre nőhet a távolság.

Mi a perigeum és az apogeum?

A perigeum a pálya Földhöz legközelebbi, az apogeum a legtávolabbi pontja. Két egymást követő földközelség között átlagosan 27,5 nap telik el.

Mi az a szuperhold?

A földközelben bekövetkező telihold közismert neve. Látszólagos átmérője akár 14 százalékkal, fényessége mintegy 30 százalékkal is meghaladhatja a földtávolban látható teliholdét.

Miért mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Holdnak?

A Hold tengelyforgásának ideje megegyezik a Föld körüli keringésének idejével. Emiatt mindig nagyjából ugyanaz az oldala fordul felénk.

Hány ember lépett a Holdra?

Hat Apollo-küldetésben tizenkét amerikai űrhajós, 1969 és 1972 között. Elsőként Neil Armstrong és Buzz Aldrin lépett a felszínre az Apollo–11 expedícióján.

Hol szállt le az Apollo–11?

1969. július 20-án a Nyugalom tengerében, a Hold felénk forduló oldalának egyik sötét lávasíkságán.

Mennyi ideig tart egy út a Holdig?

Az Apollo-űrhajóknak mintegy három nap kellett hozzá. A fény bő egy másodperc alatt ér ide. Egy képzeletbeli, 900 km/órával haladó repülőgépnek körülbelül 18 napra lenne szüksége.

Távolodik a Hold a Földtől?

Igen, évente nagyjából 3,8 centiméterrel. A távolságot a földi állomásról indított lézerfény futási idejéből mérik. A fényt az amerikai és a szovjet küldetések során a Holdra vitt fényvisszaverők irányítják vissza.

Mekkora lenne a súlya a Holdon?

Súlya nagyjából a földi érték hatodára csökkenne. Egy földi körülményekre beállított rugós mérleg 70 kilogramm helyett körülbelül 12-t mutatna. A test tömege változatlan maradna.