A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.

Letölthető a Google Play áruházból

A Föld és a turizmus

A Naprendszer

Hol járnak ma a bolygók, és mekkorák egymáshoz képest? Fedezze fel a kisbolygóövet, a Plutót és a Voyager-szondák útját az Oort-felhő felé.

Megosztás WhatsApp

Hol járnak ma a bolygók?

A bolygók mai helyzete felülnézetben. Az ábrázolt távolságokat csökkentettük, hogy elférjenek a képernyőn: a Jupitert a földpálya sugarának ötszöröse választja el a Naptól.

A bolygók méretarányosan

A bolygók méretarányosak. A bal oldali Napnak csak a pereme fér a képbe, pedig mintegy 1,3 millió Föld férne el benne. Egy bolygó adatlapjához érintse meg a képét.

A Naptól az Oort-felhőig

A szomszédos osztásokhoz tartozó távolságok mindig tízszeresükre nőnek. Így fér el egy képernyőn a Föld és az Oort-felhő. A csillagászati egység (CSE) a Föld és a Nap átlagos távolsága. Érintse meg a pontokat.

Az eszközén a JPL átlagos pályaelemeiből számítjuk ki a helyzeteket (E. M. Standish). A bolygók kerekített adatai a NASA adatlapjairól származnak. A Voyager-adatok forrása a NASA/JPL.

A Nap és a nyolc bolygó

A nyolc bolygó a Merkúrtól a Neptunuszig, nem méretarányos ábrázolásban.
A nyolc bolygó a Merkúrtól a Neptunuszig, nem méretarányos ábrázolásban.

A Napban összpontosul a Naprendszer tömegének mintegy 99,8 százaléka. A bolygókra, holdakra, kisbolygókra és üstökösökre együtt körülbelül 0,2 százalék jut. A napfény átlagosan 8 perc 20 másodperc alatt ér a Földre.

A négy belső bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars viszonylag kicsi kőzetbolygó. A külső bolygók óriások. A Jupiter és a Szaturnusz gázóriás, az Uránusz és a Neptunusz jégóriás. Valamennyien azonos irányban, közel egy síkban keringenek, mert mintegy 4,6 milliárd éve ugyanabból a gáz- és porkorongból alakultak ki.

A kisbolygóöv

A vörös bolygó, a Mars pályáján túl kezdődik a Jupiter felé húzódó kisbolygóöv.
A vörös bolygó, a Mars pályáján túl kezdődik a Jupiter felé húzódó kisbolygóöv.

A Mars és a Jupiter pályája között található a fő kisbolygóöv. Milliónyi kisebb égiteste a bolygók kialakulásának idejéből maradt fenn. A Jupiter gravitációs zavarásai gátolták, hogy egyetlen bolygóvá álljanak össze.

Az öv nagyrészt üres tér. Az égitestek együttes tömege a Holdénak öt százalékát sem éri el, egymástól gyakran több mint egymillió kilométer választja el őket. Az űrszondák ezért rendszerint külön kitérés nélkül áthaladhatnak rajta. A legnagyobb égitest a mintegy 940 kilométer átmérőjű Ceres törpebolygó.

A Jupiter mint a Föld „védője”

Kis távcsővel is látható a Jupiter korongja és négy nagy holdja.
Kis távcsővel is látható a Jupiter korongja és négy nagy holdja.

A Jupiter tömege több mint kétszerese az összes többi bolygó együttes tömegének. Gravitációja számos üstökös és kisbolygó útját eltéríti. Egyeseket kirepít a Naprendszerből, mások belecsapódnak. 1994-ben a Shoemaker–Levy 9 üstökös darabjai a Földnél is nagyobb sötét foltokat hagytak a felhőzetében.

Innen ered az az elképzelés, hogy a Jupiter védi a Földet. Ugyanez a gravitáció néhány égitestet a belső Naprendszer felé is terelhet. A két hatás együttes mérlegét ma is kutatják.

A Neptunuszon túl – a Kuiper-öv és a Pluto

A Pluto világos, szív alakú felszíni alakzatát a New Horizons űrszonda 2015-ben fényképezte le.
A Pluto világos, szív alakú felszíni alakzatát a New Horizons űrszonda 2015-ben fényképezte le.

A Neptunusz pályáján túl kezdődő Kuiper-öv jeges égitestek vidéke, a földpálya sugarának mintegy 30–50-szeresénél. Itt kering a Pluto, amelyet 1930-ban az arizonai Flagstaff Lowell Obszervatóriumában fedeztek fel.

A Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-os meghatározása szerint egy bolygónak gravitációsan uralnia kell pályája környezetét. A Pluto sok Kuiper-övbeli égitesttel osztozik ezen a térségen, így a törpebolygók közé került. A New Horizons 2015-ös közeli felvételein szív alakú, részben jéggel borított terület rajzolódott ki.

Az Oort-felhő és a Voyager-szondák

A hullócsillagok fénycsíkját sokszor távoli jeges vidékekről érkezett üstökösök hátrahagyott porszemcséi okozzák.
A hullócsillagok fénycsíkját sokszor távoli jeges vidékekről érkezett üstökösök hátrahagyott porszemcséi okozzák.

Messze a Plutón túl feltételezik a Naprendszert gömbhéjszerűen körülvevő Oort-felhőt. Jeges égitestei a Föld–Nap-távolság ezerszeresétől akár százezerszereséig terjedő térségben lehetnek. Közvetlen képe nincs róla. Létére a sok ezer éves keringésű üstökösök pályáiból következtetnek.

Az 1977-ben felbocsátott Voyager–1 és Voyager–2 már kilépett a napszél uralta térből a csillagközi közegbe. A Voyager–1 távolsága 2026 végén megközelíti az egy fénynapot: a rádiójel mintegy 24 órát utazik egy irányban. Az Oort-felhő belső széléig még körülbelül 300 év, a teljes áthaladáshoz nagyjából 30 ezer év kellhet.

Merre nézzen?

Merre nézzen?

A Nap, a Hold és a bolygók útja egy keskeny égi sávot követ az ekliptika mentén, mivel a bolygók pályasíkjai közel esnek egymáshoz. Magyarországról a sáv a déli égbolton delel. A déli mérsékelt övből észak felé kell nézni deleléskor. A térítők között az égitestek csaknem a fejünk fölött is áthaladhatnak.

A magasság évszakonként változik. A magyar tél alacsony nappali napívével szemben a telihold magas pályát jár be az éjszakán. Nyáron a telihold alacsonyabban jár. Az egész éjszaka látható külső bolygóknál hasonló eltérés figyelhető meg.

A Naprendszer az utazó egén

A Vénusz és a Jupiter az ég legfényesebb bolygói, szabad szemmel is jól látszanak.
A Vénusz és a Jupiter az ég legfényesebb bolygói, szabad szemmel is jól látszanak.

Öt bolygót rendszeresen megpillanthat szabad szemmel: a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert és a Szaturnuszt. Az esti vagy hajnali égen a Vénusz a Hold után a legfényesebb égitest. Egyszerű távcsőben már a Szaturnusz gyűrűrendszere és a Jupiter négy nagy holdja is látható.

A sötét, tiszta égboltot érdemes keresni. Itthon a Zselicben és a Bükki Csillagdában szerveznek bemutatókat. A chilei Elqui-völgyben és az Atacama-sivatagban is talál látogatható csillagvizsgálókat. A hawaii Mauna Keán a világ legnagyobb távcsövei közül több is működik.

A megfigyelés az időjárástól függ, felhőzet esetén elmaradhat a távcsöves program. Az évszak, a bolygók helyzete és a holdfázis egyaránt meghatározza, mit láthat aznap.

Hol látható útközben?

A témához kapcsolódó helyszínek az útikalauzban. Érintsen meg egy helyet az oldalának megnyitásához.

Látogatható csillagvizsgálók

Observatorio Cerro Mamalluca
Vicuña, Chile

Observatorio Cerro Mamalluca

Observatorio del Pangue
Vicuña, Chile

Observatorio del Pangue

Mauna Kea
Hilo, Egyesült Államok

Mauna Kea

Lowell Observatory
Flagstaff, Egyesült Államok

Lowell Observatory

Royal Observatory Greenwich
London, Egyesült Királyság

Royal Observatory Greenwich

Observatório do Pico dos Dias
Brazópolis, Brazília

Observatório do Pico dos Dias

Múzeumok és űrközpontok

Kennedy Space Center Visitor Complex
Titusville, Egyesült Államok

Kennedy Space Center Visitor Complex

Space Center Houston
Houston, Egyesült Államok

Space Center Houston

Museu Nacional do Ar e do Espaço
Washington, D.C., Egyesült Államok

Museu Nacional do Ar e do Espaço

Cité de l'espace
Toulouse, Franciaország

Cité de l'espace

Bolygómegfigyelés sötét égbolt alatt

Vale do Elqui
Chile

Vale do Elqui

San Pedro de Atacama
Chile

San Pedro de Atacama

Alto Paraíso de Goiás
Brazília

Alto Paraíso de Goiás

Tekapo
Új-Zéland

Tekapo

Ilha do Havaí (Big Island)
Egyesült Államok

Ilha do Havaí (Big Island)

Céu escuro do Atacama
San Pedro de Atacama, Chile

Céu escuro do Atacama

Céu escuro de Tekapo
Tekapo, Új-Zéland

Céu escuro de Tekapo

Céu escuro do Vale do Elqui
Vicuña, Chile

Céu escuro do Vale do Elqui

Gyakori kérdések

Hány bolygó van a Naprendszerben?

Nyolc: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz. A Pluto 2006 óta törpebolygó.

Miért sorolták át a Plutót?

A 2006-os meghatározás alapján a bolygó gravitációsan uralja pályája környékét. A Pluto sok más Kuiper-övbeli égitesttel osztozik e térségen, ezért a törpebolygók közé tartozik.

Mi az a kisbolygóöv?

A Mars és a Jupiter közötti térség, ahol a bolygókeletkezés idejéből fennmaradt égitestek milliói keringenek. Tömegük együttesen is kisebb a Hold tömegének öt százalékánál.

Megvédi a Jupiter a Földet?

Részben. Gravitációja sok üstököst és kisbolygót eltérít, néhányat azonban a Föld pályája felé irányíthat. A hatások összességét a csillagászok tovább vizsgálják.

Melyik a Naprendszer legnagyobb bolygója?

A Jupiter. Egyenlítői átmérője mintegy 143 ezer kilométer, térfogatában több mint 1300 Föld férne el.

Mi az Oort-felhő?

A Naprendszer távoli peremén feltételezett, gömbhéjszerű térség jeges égitestekkel. Innen származtathatók a hosszú periódusú üstökösök. Közvetlenül még nem sikerült megfigyelni.

Mennyi idő alatt ér a napfény a Földre?

Átlagosan körülbelül 8 perc 20 másodperc alatt. A Neptunuszig valamivel több mint négy órát utazik a fény.

Melyik bolygók láthatók szabad szemmel?

A Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. A Vénusz a legfényesebb. Hogy egy adott este melyik látszik, az a bolygók pályahelyzetétől függ.