A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.

Antarktisz

A Déli-sark kontinense: jég borítja szinte a teljes felszínét, itt mérték a Föld hidegrekordját, és nemzetközi egyezmény biztosítja, hogy a kutatóállomások békében működhessenek.

Megosztás WhatsApp

Napsütés ebben a pillanatban

A térkép sötét része azokat a tájakat mutatja, ahol éppen éjszaka van. Ez a sáv naponta egyszer körbefordul a Déli-sark körül. A déli nyáron, novembertől februárig a kontinens szinte egészén egész nap világos van. A déli tél idején, májustól augusztusig a belső területekre hónapokig sötétség borul.

A Nap a látóhatár fölöttA Nap a látóhatár alattBrazília kutatóállomásaiDéli sarkkör

    A Nap helyzetét az Ön készüléke számítja ki néhány percnyi pontossággal. A peremen látható sárga pont a Nap irányát jelzi. Térkép: Natural Earth.

    Hol fekszik?

    Az Antarktisz az űrből. A kép közepének közelében a Déli-sark, a szárazföld körül a Déli-óceán látható.
    Az Antarktisz az űrből. A kép közepének közelében a Déli-sark, a szárazföld körül a Déli-óceán látható.

    Az Antarktisz a Déli-sarkot körülvevő kontinens. Szinte teljes egészében a déli sarkkörtől, vagyis a déli szélesség mintegy 66,5. fokától délre fekszik. A Déli-óceán választja el Dél-Amerikától, Afrikától és Óceániától.

    Más kontinenshez az Antarktiszi-félsziget csúcsa esik a legközelebb: mintegy ezer kilométerre van a Dél-Amerika déli peremén fekvő Horn-foktól. Közöttük húzódik a Drake-átjáró, a világ egyik legviharosabb tengerrésze.

    Az Antarktiszon nincsenek városok, közutak vagy országhatárok. A Transzantarktiszi-hegység választja el a nagyobb és magasabb Kelet-Antarktiszt Nyugat-Antarktisztól. A két vidéket az Antarktisz földrajzáról szóló oldal mutatja be.

    Terület és jégtakaró

    A sarkvidéki fennsík sima, fehér jégtakarója a látóhatárig ér.
    A sarkvidéki fennsík sima, fehér jégtakarója a látóhatárig ér.

    A kontinens területe a szigetekkel és a part mentén úszó selfjéggel együtt közel 14 millió km². Ezzel a földrészek között az ötödik. Csaknem kétszer akkora, mint Ausztrália, és Európánál is nagyobb.

    A felszín kevesebb mint egy százaléka jégmentes. A jégtakaró átlagosan 1,9 kilométer vastag, de helyenként a 4,7 kilométert is meghaladja. A 2025-ös Bedmap3 felmérés mintegy 27 millió km³-re teszi a jég térfogatát.

    Ha mindez a jég elolvadna, a tengerek szintje mintegy 58 méterrel emelkedne meg. Itt található a Föld legnagyobb édesvízkészlete. Az Antarktisz jegéről szóló oldalon arról olvashat, hogyan képződik és mozog a jég, és mit őriz a múlt éghajlatából.

    Hideg, szél és szárazság

    A szél havat sodor a jég fölött az Antarktisz belsejében.
    A szél havat sodor a jég fölött az Antarktisz belsejében.

    Az átlagokat tekintve az Antarktisz a Föld leghidegebb, legszárazabb, legszelesebb és legmagasabban fekvő kontinense. A világ legalacsonyabb léghőmérsékletét, −89,2 °C-ot a fennsíkon működő orosz Vosztok állomáson mérték 1983 júliusában.

    A belső fennsíkon az egy év alatt lehulló hó vízben mindössze néhány centiméter csapadéknak felel meg. Ez a vidék sarki sivatag. A partvidéken a fennsíkról lezúduló hideg levegő sebessége a 200 km/órát is meghaladhatja.

    Az északra nyúló, tengerrel körülvett Antarktiszi-félszigeten a legenyhébb az éghajlat. Nyáron gyakran 0 °C körüli a hőmérséklet. A rekordokat, a fennsíkról lebukó szeleket és a Száraz-völgyeket az éghajlati fejezet mutatja be.

    Kik élnek az Antarktiszon?

    Egy kutatóállomás színes épületei az Antarktisz sziklás partján, a háttérben jéggel.
    Egy kutatóállomás színes épületei az Antarktisz sziklás partján, a háttérben jéggel.

    A kontinensnek nincsenek őslakosai vagy állandó lakói. Több mint harminc ország mintegy hetven kutatóállomást tart fenn. Az ott tartózkodók ezeken dolgoznak, és az állomások több mint fele egész évben nyitva van.

    A nyári idényben, októbertől márciusig négyezer–ötezer ember tartózkodik itt, köztük kutatók, műszaki szakemberek, pilóták, szakácsok és karbantartók. Télen a legtöbb állomás bezár, a kontinens szinte megközelíthetetlen, és nagyjából ezren maradnak.

    A legnagyobb állomás az Egyesült Államokhoz tartozó McMurdo a Ross-szigeten. A kutatóállomások mindennapjait a tudományról és a bázisokról szóló oldal, a Comandante Ferraz állomást a brazil kutatásokat bemutató fejezet ismerteti.

    Ki dönt a kontinens ügyeiről?

    Több ország zászlaja sorakozik egy hóval körülvett kutatóállomás előtt.
    Több ország zászlaja sorakozik egy hóval körülvett kutatóállomás előtt.

    Az Antarktisz felett egyetlen ország sem gyakorol fennhatóságot. Az Antarktisz-egyezményt tizenkét állam írta alá Washingtonban 1959-ben. Az 1961-ben hatályba lépett megállapodás a déli szélesség 60. fokától délre eső teljes területre vonatkozik.

    Az egyezmény az Antarktiszt békés célokra és a tudomány számára tartja fenn. Tiltja katonai bázisok létesítését és a nukleáris kísérleteket, és biztosítja a kutatás szabadságát. Hét ország 1959 előtt területi igényt jelentett be. Az egyezmény ezeket függőben hagyta.

    Az egyezménynek 58 részes állama van. A kontinensen jelentős kutatást folytató 29 konzultatív fél éves tanácskozásán egyhangúlag dönt. Az 1991-es Madridi Jegyzőkönyv tiltja a bányászatot. A részleteket az Antarktisz-egyezményről szóló oldalon találja.

    A legfontosabb adatok

    A Vinson-hegy hófödte csúcsa, az Antarktisz legmagasabb pontja.
    A Vinson-hegy hófödte csúcsa, az Antarktisz legmagasabb pontja.

    A terület közel 14 millió km², a jég térfogata mintegy 27 millió km³. A jégtakaró átlagos vastagsága megközelíti az 1,9 kilométert. A legmagasabb pont a 4892 méteres Vinson-hegy.

    A szárazföldi hidegrekord −89,2 °C, ezt a Vosztok állomáson mérték 1983-ban. A Meteorológiai Világszervezet szerint a kontinens és a közeli szigetek melegrekordja 18,3 °C. Az argentin Esperanza állomáson mérték 2020. február 6-án.

    Télen mintegy ezren, nyáron négy-ötezren tartózkodnak az Antarktiszon. A földrajzi Déli-sark 2835 méteres tengerszint feletti magasságát szinte teljes egészében a jégtakaró adja. Az 1959-ben aláírt egyezménynek 58 ország a részese.

    További olvasnivalók

    Az Antarktisz térképe az Antarktiszi-félszigettel, a Ross-tengerrel, a Weddell-tengerrel és a Déli-sarkkal.
    Az Antarktisz térképe az Antarktiszi-félszigettel, a Ross-tengerrel, a Weddell-tengerrel és a Déli-sarkkal.

    A földrajzi fejezet a kontinens két felét, a hegységeket, tengereket, szigeteket, pólusokat és a Déli-óceánt mutatja be. A jégről szóló oldal a jégtakarótól a selfjégen, gleccsereken és jéghegyeken át a jég alatti tavakig és a tengeri jégig vezet. Az éghajlati fejezet a hideggel, a széllel, a szárazsággal és az évszakokkal foglalkozik.

    A fényről és az égboltról szóló fejezet az éjféli napot, a sarki éjszakát, a déli sarki fényt és a fennsík obszervatóriumait ismerteti. Az élővilágot bemutató oldalon a krillről, pingvinekről, fókákról, bálnákról, madarakról, halakról, növényekről és mikrobákról olvashat. A felfedezések története a régi térképektől a déli-sarki versenyen át a nemzetközi geofizikai évig ível.

    Az Antarktisz-egyezményről szóló fejezet a kontinensen érvényes szabályokat, a tudománnyal foglalkozó oldal a kutatást és az állomások életét ismerteti. Külön oldal mutatja be a brazil PROANTAR programot és a Comandante Ferraz állomást. Az éghajlati fejezet a jégolvadás, a tengerszint és az ózon összefüggéseit tárgyalja. A turizmusról szóló részből megtudhatja, kik érkeznek látogatóba, mikor és milyen szabályok szerint.

    Oldalak az Antarktiszról

    Földrajz

    Az Antarktisz földrajza

    A kontinens két fele, a köztük húzódó hegylánc, a Dél-Amerika felé nyúló félsziget, a tengerek és szigetek, a kétféle Déli-sark és a földrészt körülölelő óceán.

    A jég

    Az Antarktisz jege

    Hogyan keletkezik és mozog a Föld legnagyobb jégtömege? Mit őriz az egymillió évvel ezelőtti éghajlatból, és miért fagy meg, majd olvad fel körülötte a tenger minden évben?

    Éghajlat

    Az Antarktisz éghajlata

    Miért az Antarktisz a Föld leghidegebb, legszárazabb és legszelesebb kontinense? Időjárás a fennsíkon és a félszigeten, a rövid nyár és a hosszú tél idején.

    Fények és égbolt

    Fény és égbolt az Antarktiszon

    Miért nem nyugszik le a Nap nyáron és miért nem kel fel télen? A sarki nappal és éjszaka hossza, a déli sarki fény és a fennsík kivételesen tiszta csillagos ege.

    Élővilág

    Az Antarktisz élővilága

    Az Antarktisz élővilága nagyrészt a tengertől függ. A krill pingvineket, fókákat és bálnákat táplál, egyes halak vérében fagyást gátló fehérjék vannak. A szárazföldön mohák, zuzmók, szárnyatlan szúnyogok, a jég mélyén mikrobák is megélnek.

    Történelem és felfedezőutak

    Az Antarktisz felfedezésének története

    A képzeletbeli déli földrésztől a nemzetközi geofizikai évig: hogyan pillantották meg és járták be az utolsóként felfedezett kontinenst, és hogyan vált a kutatás helyszínévé?

    Az Antarktisz-egyezmény

    Az Antarktisz-egyezmény

    Egy 1959-ben aláírt egyezmény egy egész földrészt a békés együttműködés és a kutatás szolgálatába állított. Területi igényeket nem ismer el, a fegyverkísérleteket tiltja, 1998 óta pedig a bányászat is tilos.

    Kutatás és kutatóállomások

    Kutatás és kutatóállomások

    Mit vizsgálnak az Antarktiszon? Hol vannak a legfontosabb kutatóállomások, hányan élnek rajtuk télen és nyáron, és hogyan érkezik a személyzet, az élelmiszer és az üzemanyag?

    Brazília kutatásai az Antarktiszon

    Brazil kutatások az Antarktiszon

    Hogyan csatlakozott Brazília az Antarktisz-egyezményhez, hogyan épült fel a kutatóállomása a György király-szigeten, majd hogyan építették újjá a 2012-es tűz után? A déli jégvidék az ország éghajlatára is hatással van.

    Az Antarktisz és a Föld éghajlata

    Az Antarktisz és a Föld éghajlata

    Hogyan hat a jeges kontinens az egész bolygó éghajlatára? A műholdak, hajók és kutatóállomások mérései a jégtakaróról, az óceánról és az ózonrétegről mesélnek.

    Turizmus az Antarktiszon

    Utazás az Antarktiszra

    Hányan keresik fel az Antarktiszt, honnan és mikor lehet odajutni? A partraszállásnak, az állatok megközelítésének és az idegen élőlények behurcolása elleni védekezésnek is megvannak a szabályai.

    Gyakori kérdések

    Hol található az Antarktisz?

    A Déli-sark körül, szinte teljes egészében a déli sarkkörtől délre, a Déli-óceán ölelésében. Az Antarktiszi-félsziget csúcsa körülbelül ezer kilométerre fekszik Dél-Amerika déli végétől.

    Mekkora az Antarktisz?

    A szigetekkel és a selfjéggel együtt közel 14 millió km². Az ötödik legnagyobb kontinens, és csaknem kétszer akkora, mint Ausztrália.

    Az Antarktisz kontinens vagy ország?

    Kontinens, saját kormányzat nélkül. A területre az 1959-es Antarktisz-egyezmény vonatkozik.

    Az Antarktisz mekkora részét borítja jég?

    A felszín több mint 99 százalékát. A jégtakaró átlagosan 1,9 kilométer vastag, helyenként a 4,7 kilométert is meghaladja.

    Laknak emberek az Antarktiszon?

    Őslakosai és állandó lakói nincsenek. A kutatóállomásokon mintegy ezren telelnek át, nyáron pedig négy-ötezren dolgoznak ott.

    Tartozik az Antarktisz valamelyik országhoz?

    Nem. Hét ország területi igényét az Antarktisz-egyezmény függőben hagyta. A kontinenst érintő döntéseket a 29 konzultatív fél egyhangúlag hozza.

    Miért ilyen hideg az Antarktisz?

    A Déli-sark közelében a napsugarak lapos szögben érik a felszínt, és télen hónapokig nem kel fel a Nap. A belső fennsík jelentős része 3000 méternél magasabban fekszik, a fehér jég pedig a napfény nagy részét visszaveri.

    Mi volt az Antarktiszon mért legalacsonyabb hőmérséklet?

    A Vosztok állomáson 1983. július 21-én −89,2 °C-os léghőmérsékletet mértek. Ezt a Meteorológiai Világszervezet világrekordként tartja nyilván.

    Mi az Antarktisz legmagasabb pontja?

    A nyugat-antarktiszi Ellsworth-hegységben emelkedő Vinson-hegy. Magassága a 2004-es GPS-mérés szerint 4892 méter.