A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.

Antarktisz

Az Antarktisz földrajza

A kontinens két fele, a köztük húzódó hegylánc, a Dél-Amerika felé nyúló félsziget, a tengerek és szigetek, a kétféle Déli-sark és a földrészt körülölelő óceán.

Megosztás WhatsApp

Kelet- és Nyugat-Antarktisz

Kelet-Antarktisz fehér, sima fennsíkja több mint 3000 méter magasan.
Kelet-Antarktisz fehér, sima fennsíkja több mint 3000 méter magasan.

Az Antarktisz két eltérő tájegységből áll. Az Indiai-óceán felé eső, szinte teljesen a keleti félgömbön fekvő Kelet-Antarktisz a kontinens mintegy kétharmadát foglalja el. Jeges fennsíkjának jelentős része 2000 méter fölé nyúlik. A jégkupolák magassága meghaladja a 3000, helyenként a 4000 métert is.

A keleti jégtakaró ősi, szilárd kőzetalapjának nagy része a tengerszint fölött fekszik. A jég alatt rejtőzik az Alpokhoz mérhető méretű Gamburcev-hegység, amelyet az 1950-es évek radaros és szeizmikus felmérései tártak fel.

A Csendes-óceán felé néző Nyugat-Antarktisz kisebb és alacsonyabb. Egymástól elkülönülő kéregrészeket és szigeteket köt össze a jég. Az alapkőzet jelentős része a tengerszint alatt fekszik, ezért itt a jégtakaró érzékenyebb az óceán melegedésére. Erről az Antarktisz jegét bemutató oldalon olvashat.

A Transzantarktiszi-hegység

A Transzantarktiszi-hegység sötét csúcsai kiemelkednek a jégből, közöttük gleccser ereszkedik alá.
A Transzantarktiszi-hegység sötét csúcsai kiemelkednek a jégből, közöttük gleccser ereszkedik alá.

A közel 3500 kilométer hosszú hegylánc a Ross-tenger mellett fekvő Adare-foktól a Weddell-tenger menti Coats-földig szeli át a kontinenst. A világ egyik leghosszabb hegysége alkotja a határt Kelet- és Nyugat-Antarktisz között.

A hegylánc az elmúlt 65 millió évben emelkedett ki, amikor nyugati oldalán széles hasadék nyílt a földkéregben. Legmagasabb pontja a 4528 méteres Kirkpatrick-hegy. A csúcsok közötti völgyekben a Beardmore- és a Byrd-gleccserhez hasonló nagy jégárak a keleti fennsík felől a Ross-selfjéghez vezetnek.

Több hegyoldalon előbukkan a csupasz kőzet. Rétegeiben több mint 200 millió éves erdők és állatok maradványai találhatók abból az időből, amikor az Antarktisz távolabb feküdt a sarktól, és mérsékelt volt az éghajlata.

A Vinson-hegy és a vulkánok

A Vinson-masszívum az Ellsworth-hegységben, havas csúcsával a felhők fölött.
A Vinson-masszívum az Ellsworth-hegységben, havas csúcsával a felhők fölött.

Az Antarktisz legmagasabb pontja a nyugati földrészen található Vinson-hegy. A Vinson-masszívum az Ellsworth-hegység Sentinel-vonulatához tartozik. A 2004-es GPS-mérés szerint a csúcs 4892 méter magas. A régebbi becslések 5100 méter fölé tették.

A hegytömböt 1958-ban pillantották meg, a csúcsot 1966-ban mászták meg először. Az Antarktisz legmagasabb hegyeként a hegymászók Hét hegycsúcs sorozatának része.

A Ross-sziget 3794 méteres Erebus vulkánja a világ legdélebbi aktív tűzhányója. Kráterében lávató található. A Déli-Shetland-szigetekhez tartozó Deception-sziget egy tengerrel elöntött vulkáni kaldera pereme. Vulkánja 1967-ben, 1969-ben és 1970-ben is kitört.

Az Antarktiszi-félsziget

Az Antarktiszi-félsziget hófödte hegyei közvetlenül a sötét tengerig ereszkednek.
Az Antarktiszi-félsziget hófödte hegyei közvetlenül a sötét tengerig ereszkednek.

A félsziget közel 1300 kilométeres hegyvonulata Nyugat-Antarktisz felől Dél-Amerika irányába nyúlik. A földrésznek ez a legészakibb része, és messze túlnyúlik a déli sarkkörön.

Földtanilag a félsziget az Andok folytatása. A két hegyvonulatot a Scotia-ív köti össze a tenger alatt. A félsziget kőzetei ezért hasonlítanak Patagónia és a Tűzföld kőzeteire.

Északibb fekvése és a környező tenger miatt itt a legenyhébb az éghajlat, itt található a legtöbb jégmentes sziklasáv, és itt összpontosul a szárazföldi élővilág java. A kutatóállomások többsége és a látogatók szinte valamennyi útvonala is ide esik.

A Ross-, a Weddell- és a Bellingshausen-tenger

Töredezett jégtáblák úsznak a Weddell-tengeren a szürke ég alatt.
Töredezett jégtáblák úsznak a Weddell-tengeren a szürke ég alatt.

Két nagy tengeröböl mélyed a földrészbe. Az Új-Zélandtól délre fekvő Ross-tengert a világ legnagyobb selfjege, a Ross-selfjég határolja. Az Atlanti-óceántól délre fekvő Weddell-tenger partján a Ronne- és a Filchner-selfjég húzódik. A tengerek a 19. századi brit hajósok, James Clark Ross és James Weddell nevét viselik.

A Weddell-tenger vastag tengeri jege az óramutató járásával megegyező irányban sodródik. Ez a jég zárta magába és roppantotta össze 1915-ben Ernest Shackleton Endurance nevű hajóját. Az expedíció történetét a felfedezésekről szóló fejezet idézi fel.

A félszigettől nyugatra a Bellingshausen-tenger, távolabb az Amundsen-tenger fekszik. Az utóbbiba torkollik a Thwaites- és a Pine Island-gleccser. Kelet-Antarktisz partjai mentén más tengerek is húzódnak, köztük a Davis- és a Dumont d’Urville-tenger.

A szigetek

A György király-sziget sziklás partja a Déli-Shetland-szigeteken, havas lejtőkkel.
A György király-sziget sziklás partja a Déli-Shetland-szigeteken, havas lejtőkkel.

A Déli-Shetland-szigetek az Antarktiszi-félszigettől mintegy száz kilométerre fekszenek. A kettő között a Bransfield-szoros húzódik. A legnagyobb szigeten, a György király-szigeten több ország kutatóállomása működik. Az Admiralitás-öbölben található a brazil Comandante Ferraz állomás.

Keletebbre, a Weddell-tenger peremén fekszenek a Déli-Orkney-szigetek. Laurie szigetén 1904-ben nyílt meg az argentin Orcadas, az Antarktisz legrégebbi folyamatosan működő állomása. A Signy-szigeten egy brit állomáson mérték 1982-ben a déli szélesség 60. fokától délre észlelt legmagasabb hőmérsékletet, 19,8 °C-ot.

A part közelében jéggel fedett szigetek sorakoznak. A Ross-szigeten működik McMurdo és az új-zélandi Scott állomás. Az Antarktisz legnagyobb szigetét, az I. Sándor-szigetet a VI. György-selfjég köti össze a félszigettel. Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek a déli szélesség 60. fokától északra, az Antarktisz-egyezmény területén kívül fekszenek.

A földrajzi és a mágneses Déli-sark

A földrajzi Déli-sark helyét jelző oszlop a hóban, az Amundsen–Scott állomás előtt.
A földrajzi Déli-sark helyét jelző oszlop a hóban, az Amundsen–Scott állomás előtt.

A földrajzi Déli-sark az a hely, ahol a Föld forgástengelye a déli szélesség 90. fokán metszi a felszínt. A fennsík ezen a ponton 2835 méter magas, jégtakarója mintegy 2700 méter vastag. Innen minden irány észak, és valamennyi időzóna itt találkozik.

A fennsík jege évente körülbelül tíz méterrel elmozdul. Az amerikai Amundsen–Scott állomáson ezért évről évre újramérik a pólus helyét. Január 1-jén új jelzőt állítanak a pontos helyre. A jelzőt az előző telet az állomáson töltő csapat tervezi.

A mágneses Déli-sark, amely felé az iránytű déli vége mutat, máshol van és vándorol. A 2025-ös mágneses világmodell az Adélie-föld partjai előtti tengerre, a déli szélesség 64. és a keleti hosszúság 135. foka közelébe teszi. A földrajzi pólustól mintegy 2900 km-re van, és évente nagyjából 9 km-t mozdul el.

A Déli-óceán és a cirkumpoláris áramlás

A Déli-óceán magas hullámai a Drake-átjáró erős szelében.
A Déli-óceán magas hullámai a Drake-átjáró erős szelében.

A Déli-óceán az Antarktiszt körülölelő víztömeg. A Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet 2000-ben a déli szélesség 60. fokát javasolta határnak, ahogy az Antarktisz-egyezmény is. Sok kutató az antarktiszi konvergencia sávját tekinti határnak. Ebben az 50. és a 60. szélességi fok közötti sávban találkoznak a déli hideg és az északabbi melegebb vizek.

A nyugati szelek hajtotta antarktiszi cirkumpoláris áramlás az egyetlen, amely nyugatról keletre teljesen körbefutja a Földet. Ez a világ legnagyobb óceáni áramlata. A Drake-átjáróban 2007 és 2011 között mért vízhozama másodpercenként 173 millió m³ volt, körülbelül 30%-kal több a korábbi becslésnél.

Az áramlás elszigeteli a kontinens körüli jeges vizeket, így segít hidegen tartani az Antarktiszt. Közben összeköti az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánt: hőt, tápanyagokat és szén-dioxidot szállít közöttük. Ezt a kapcsolatot az Antarktisz és a földi éghajlat fejezete ismerteti.

Az áramlat legszűkebb helye a mintegy 800 kilométer széles Drake-átjáró a Horn-fok és a Déli-Shetland-szigetek között. Gyakori az erős szél és a nagy hullámzás. Az átkelés hajóval általában két nap.

A jég alatti szárazföld

Az Antarktisz jég nélküli domborzati térképe a rejtett völgyekkel és hegységekkel.
Az Antarktisz jég nélküli domborzati térképe a rejtett völgyekkel és hegységekkel.

A jégtakaró alatt más domborzat rejtőzik, mint amit a felszínen látunk. A 2025-ös Bedmap3 több mint 82 millió mérésből rajzolta meg a hegységeket, mély völgyeket, síkságokat és a tengerszint alatti medencéket.

A szárazföld legalacsonyabban fekvő pontja a kelet-antarktiszi Denman-gleccser alatt található. A 2019-es BedMachine térkép szerint a völgy sziklafeneke mintegy 3500 méterrel a tengerszint alatt fekszik.

A jég súlya ma több száz méterrel lenyomja a földkérget. Ha eltűnne, a kőzet lassan emelkedni kezdene, Nyugat-Antarktisz egy része pedig szigetvilággá válna.

Gyakori kérdések

Melyek az Antarktisz fő részei?

A nagyobb és magasabb Kelet-Antarktisz, a kisebb, jórészt tengerszint alatti kőzeten nyugvó Nyugat-Antarktisz és az ebből Dél-Amerika felé nyúló Antarktiszi-félsziget.

Mi választja el Kelet- és Nyugat-Antarktiszt?

A Ross-tenger és a Weddell-tenger között közel 3500 kilométeren át húzódó Transzantarktiszi-hegység.

Milyen magas a Vinson-hegy?

A 2004-es GPS-mérés szerint 4892 méter. Ez a kontinens legmagasabb pontja.

Van működő vulkán az Antarktiszon?

Igen. A legismertebb a Ross-sziget 3794 méter magas Erebus vulkánja, kráterében lávatóval. A Déli-Shetland-szigetekhez tartozó Deception-sziget szintén aktív vulkán.

Milyen messze van Dél-Amerika az Antarktisztól?

A Horn-fok és az Antarktiszi-félsziget csúcsa között mintegy 1000 kilométer a távolság. A Horn-fok és a Déli-Shetland-szigetek közötti Drake-átjáró körülbelül 800 kilométer széles.

Egybeesik a mágneses és a földrajzi Déli-sark?

Nem. A földrajzi pólus a forgástengely felszíni pontja a fennsíkon. A mágneses pólus ettől mintegy 2900 kilométerre, az Adélie-föld előtti tengerben van, és évente több kilométert vándorol.

Miért helyezik át rendszeresen a déli-sarki jelzőt?

Az alatta lévő jég évente körülbelül tíz métert mozdul. Az Amundsen–Scott állomás csapata minden január 1-jén új jelzőt állít a pólus pontos helyére.

Mi a Déli-óceán?

Az Antarktiszt körülvevő óceán. Leggyakrabban a déli szélesség 60. fokát tekintik határának, sok kutató pedig azt a sávot, ahol a hideg déli és a melegebb északi vizek találkoznak.

Mi az antarktiszi cirkumpoláris áramlás?

A Föld legnagyobb óceáni áramlata. Egyedüliként teljesen körbefutja a bolygót, nyugatról keletre haladva az Antarktisz körül.

Melyek az Antarktisz fontosabb szigetei?

A Déli-Shetland-szigetek a György király-szigettel, a Déli-Orkney-szigetek, a Ross-sziget és az I. Sándor-sziget. Déli-Georgia a déli szélesség 60. fokától északra található, így az egyezmény területén kívül esik.

Hol van a szárazföld legmélyebb pontja?

A kelet-antarktiszi Denman-gleccser alatti völgyben. A jég borította sziklafenék mintegy 3500 méterrel a tengerszint alatt húzódik.