A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.

Antarktisz

Az Antarktisz-egyezmény

Egy 1959-ben aláírt egyezmény egy egész földrészt a békés együttműködés és a kutatás szolgálatába állított. Területi igényeket nem ismer el, a fegyverkísérleteket tiltja, 1998 óta pedig a bányászat is tilos.

Megosztás WhatsApp

Washington, 1959

Nemzetközi szerződés aláírásához előkészített asztal, mögötte a részt vevő országok zászlói.
Nemzetközi szerződés aláírásához előkészített asztal, mögötte a részt vevő országok zászlói.

Az Antarktisz-egyezményt 1959. december 1-jén írták alá Washingtonban. Az aláírók a nemzetközi geofizikai év antarktiszi kutatásaiban részt vevő országok voltak: Argentína, Ausztrália, Belgium, Chile, a Dél-afrikai Unió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Norvégia, a Szovjetunió és Új-Zéland.

Az egyezmény 1961. június 23-án lépett hatályba. A déli szélesség 60. fokától délre fekvő egész térségre kiterjed, a selfjeget is beleértve. Hatályát nem kötötték határidőhöz.

Az ENSZ bármely tagállama csatlakozhat. Az egyezménynek 2026 áprilisában 58 részes állama volt.

Az egyezmény 2004 óta Buenos Airesben működő állandó titkársága szervezi az üléseket, őrzi az iratokat és közzéteszi azokat az információkat, amelyeket a részes államok kötelesek megosztani egymással.

Mit tilt az egyezmény?

Épületek nélküli jégsíkság, a távolban sötét hegyek.
Épületek nélküli jégsíkság, a távolban sötét hegyek.

Az I. cikk szerint az Antarktisz kizárólag békés célokra használható. Tilos katonai támaszpontokat és erődítményeket létesíteni, hadgyakorlatokat tartani és bármilyen fegyvert kipróbálni.

Katonák és katonai eszközök tudományos vagy más békés céllal tartózkodhatnak a kontinensen. A haditengerészet és a légierő például kutatókat, üzemanyagot és élelmet szállít az állomásokra.

Az V. cikk tiltja a nukleáris robbantásokat és a radioaktív hulladék elhelyezését a térségben. Az egyezmény a hidegháború idején született első fegyverzetkorlátozási megállapodások egyike.

A tanácskozó felek megfigyelőket küldhetnek, akik bármikor ellenőrizhetik más országok állomásait, hajóit, repülőgépeit és felszerelését. A belépést az ellenőrzés alá vont ország nem tagadhatja meg.

Mit biztosít az egyezmény?

Több ország kutatói dolgoznak együtt egy állomás épületei mellett.
Több ország kutatói dolgoznak együtt egy állomás épületei mellett.

A II. cikk a teljes térségben biztosítja a tudományos kutatás szabadságát. A környezetvédelmi előírások betartásával bármelyik részes ország létesíthet állomást és végezhet kutatást.

A III. cikk a kutatási tervek és az eredmények megosztását, valamint a kutatók cseréjét szorgalmazza. Az eredményeket mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Számos állomás fogad külföldi kutatókat, és közös fenntartású állomások is vannak, ilyen a francia–olasz Concordia.

Az országok előzetesen értesítik egymást az expedícióikról, az állomásaikról, valamint a földrészre küldött katonákról és katonai felszerelésről. Ez az információcsere a kölcsönös bizalom alapja.

Függőben maradt területi igények

Az Antarktisz térképén különböző színű körcikkek futnak össze a Déli-sarkon.
Az Antarktisz térképén különböző színű körcikkek futnak össze a Déli-sarkon.

Az egyezmény megkötése előtt hét ország jelentett be területi igényt: Argentína, Ausztrália, Chile, az Egyesült Királyság, Franciaország, Norvégia és Új-Zéland. A területek többségét hosszúsági körök határolják, és körcikkhez hasonló alakjuk csúcsa a Déli-sarkon van.

Az argentin, a chilei és a brit igények az Antarktiszi-félszigeten és a közeli szigeteken átfedik egymást. Ausztrália igénye a legnagyobb, a kontinens mintegy 42 százalékára vonatkozik. Norvégia a Maud királyné földjére és az I. Péter-szigetre, Franciaország az Adélie-földre, Új-Zéland pedig a Ross-területre tart igényt.

A nyugati hosszúság 90. és 150. foka között fekvő Marie Byrd-földre egyetlen ország sem jelentett be igényt. Ez a Föld legnagyobb ilyen területe. Az Egyesült Államok és Oroszország nem támaszt területi igényt, de fenntartja annak elvi lehetőségét.

A IV. cikk függőben hagyta a kérdést. A korábbi igényeket sem el nem ismeri, sem el nem veti. Az egyezmény hatálya alatt végzett tevékenység nem alapozhat meg igényt, újat bejelenteni és a korábbit kiterjeszteni sem lehet. Így az Antarktisz felett egyetlen országnak sincs nemzetközileg elismert fennhatósága.

Kik döntenek és hogyan?

Különböző országok küldöttségei ülnek a tárgyalóasztal körül.
Különböző országok küldöttségei ülnek a tárgyalóasztal körül.

Az 58 részes államból 29 tanácskozó fél. Közéjük tartozik a tizenkét eredeti aláíró, valamint azok az országok, amelyek jelentős kutatási tevékenységet igazoltak, például állomást tartanak fenn vagy rendszeres expedíciókat indítanak. Döntési joga csak a tanácskozó feleknek van. Brazília 1983-ban szerzett ilyen jogot.

Az Antarktisz-egyezmény éves tanácskozó ülésén közmegegyezéssel döntenek. Egyetlen tanácskozó fél ellenvetése elegendő a javaslat elutasításához. A többi részes állam és a megfigyelők, köztük az Antarktisz-kutatási Tudományos Bizottság (SCAR) és a nemzeti programokat tömörítő COMNAP, részt vehetnek a vitában.

Az ülés háromféle dokumentumot fogad el. Az intézkedések valamennyi tanácskozó fél kormányának jóváhagyásával válnak kötelezővé, a határozatok az együttműködés belső ügyeit rendezik, az ajánlások pedig iránymutatást adnak. Ismert példa a turisták partraszállását korlátozó 2009-es intézkedés.

A Madridi Jegyzőkönyv és a bányászati tilalom

Csupasz sziklafal egy antarktiszi hegyen, bányászat nyoma nélkül.
Csupasz sziklafal egy antarktiszi hegyen, bányászat nyoma nélkül.

Az 1980-as években a részes államok egyezményt dolgoztak ki egy esetleges jövőbeli bányászat szabályozására. Ezt 1988-ban Wellingtonban írták alá, de sohasem lépett hatályba. Helyette 1991. október 4-én Madridban aláírták az Antarktisz-egyezmény környezetvédelmi jegyzőkönyvét, amely 1998. január 14. óta hatályos.

A jegyzőkönyv az Antarktiszt a béke és a tudomány céljait szolgáló természeti rezervátummá nyilvánítja. A 7. cikk a tudományos kutatás kivételével minden, ásványkincsekkel kapcsolatos tevékenységet megtilt. Kőolajat, földgázt és érceket sem szabad kitermelni.

A bányászati tilalomnak nincs lejárati ideje. A hatálybalépéstől számított ötven év elteltével, 2048-tól bármelyik tanácskozó fél kérheti felülvizsgálati konferencia összehívását. A tilalom feloldásához akkor is szükség lenne egy már hatályos, kötelező érvényű bányászati szabályozásra.

A mellékletek szabályozzák a környezeti hatásvizsgálatot, az állat- és növényvilág védelmét, a hulladékgazdálkodást, a tengeri szennyezés megelőzését és a védett területek kezelését. A jegyzőkönyvvel létrehozott Környezetvédelmi Bizottság ezekben a kérdésekben ad tanácsot az éves ülésnek.

Védett területek és történelmi emlékhelyek

Madártelep egy jeges öböl sziklás partoldalán.
Madártelep egy jeges öböl sziklás partoldalán.

A különlegesen védett antarktiszi területekre csak kormányzati engedéllyel és a kezelési terv betartásával lehet belépni. A különleges kezelésű területeken egységes szabályok hangolják össze a különféle tevékenységeket. Utóbbiak közé tartozik a György király-sziget Admirális-öble, ahol a brazil kutatóállomás áll.

Külön jegyzék tartalmazza a történelmi helyszíneket és emlékműveket. Ide tartoznak a felfedezések hőskorának kunyhói, az expedíciós keresztek és emlékjelek, valamint az Endurance roncsa. Megrongálásuk, elmozdításuk és megsemmisítésük tilos.

Minden új tevékenységhez előzetes környezeti hatásvizsgálat szükséges, a kutatóállomástól a turistaexpedícióig. A nagyobb beruházásokat, így egy új állomás építését a Környezetvédelmi Bizottság is vizsgálja.

A CCAMLR és a Déli-óceán élővilága

Narancsszínű krillraj a Déli-óceán sötét vizében.
Narancsszínű krillraj a Déli-óceán sötét vizében.

Az antarktiszi tengerek élővilágát külön egyezmény védi, amely az angol CCAMLR rövidítéssel ismert. 1980-ban írták alá Canberrában, és 1982-ben lépett hatályba. A végrehajtásáért felelős bizottság székhelye az ausztráliai Hobartban van.

A bizottság a teljes ökoszisztémát figyelembe véve szabályozza a krill, a patagóniai fogashal és más fajok halászatát. A fogási határoknál a pingvinek, a fókák és a bálnák táplálékigényével is számol. Az antarktiszi táplálékhálózatban betöltött szerepe miatt a krill különös figyelmet kap.

A bizottság 2009-ben a Déli-Orkney-szigetek déli selfjén hozta létre a világ első nyílt tengeri védett területét, 94 ezer négyzetkilométeren. A Ross-tenger 1,55 millió négyzetkilométeres védett területéről 2016-ban döntött. A védelem 2017 decemberében lépett hatályba 35 évre, és a terület 72 százalékán minden halászat tilos.

A CCAMLR is közmegegyezéssel dönt. Emiatt lassan halad a Weddell-tengerre, Kelet-Antarktiszra és az Antarktiszi-félszigetre javasolt új védett területek kijelölése. A fókákról 1972-ben Londonban külön egyezményt írtak alá.

Gyakori kérdések

Igényt tart-e az Egyesült Államok vagy Oroszország az Antarktisz egy részére?

Egyik ország sem jelentett be területi igényt, de mindkettő fenntartja ennek elvi lehetőségét. Az Antarktisz-egyezmény hatálya alatt új igényt bejelenteni tilos.

Mit tilt az Antarktisz-egyezmény?

Tilos többek között a katonai támaszpontok létesítése, a hadgyakorlat, a fegyverkísérlet, a nukleáris robbantás és a radioaktív hulladék elhelyezése. Az 1991-es Madridi Jegyzőkönyv a bányászatot is megtiltotta.

Hány ország csatlakozott az Antarktisz-egyezményhez?

Az egyezménynek 2026 áprilisában 58 részes állama volt. Közülük a 29 tanácskozó fél jogosult dönteni.

Mit jelent a tanácskozó fél jogállás az Antarktisz-egyezményben?

Azt, hogy az ország részt vehet az éves ülések döntéseiben. Ez az 1959-es tizenkét aláírót és az azóta jelentős antarktiszi kutatómunkát igazoló országokat illeti meg. Brazília 1983-ban nyerte el ezt a jogállást.

Szabad bányászni az Antarktiszon?

Nem. A Madridi Jegyzőkönyv 1998 óta hatályos 7. cikke kizárólag tudományos kutatás céljából engedélyez ásványkincsekkel kapcsolatos tevékenységet.

Lejár az antarktiszi bányászati tilalom 2048-ban?

Nem jár le. A Madridi Jegyzőkönyv határozatlan időre szól. 2048-tól a tanácskozó felek kezdeményezhetik a felülvizsgálatot, de a tilalmat csak már hatályban lévő, kötelező bányászati szabályozás mellett lehetne feloldani.

Mely országok jelentettek be területi igényt az Antarktiszon?

Argentína, Ausztrália, Chile, az Egyesült Királyság, Franciaország, Norvégia és Új-Zéland. Az Antarktiszi-félszigeten az argentin, a brit és a chilei igények részben ugyanarra a területre vonatkoznak.

Tartózkodhatnak katonák az Antarktiszon?

Igen, tudományos vagy más békés céllal, például szállítási és ellátási feladatokra. Katonai támaszpontokat létesíteni, hadgyakorlatot tartani és fegyvereket kipróbálni tilos.

Mi a CCAMLR?

A Déli-óceán élővilágát védő, 1980-ban aláírt egyezmény. A krill és a halak halászatát a teljes ökoszisztéma igényei alapján szabályozza. Bizottsága hozta létre a Déli-Orkney-szigetek és a Ross-tenger védett tengeri területeit.

Hogyan születnek az Antarktiszra vonatkozó döntések?

Az egyezmény éves tanácskozó ülésén a 29 tanácskozó fél közmegegyezéssel dönt. Egyetlen ellenvetés is megakadályozhatja egy javaslat elfogadását.