A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.

Antarktisz

Fény és égbolt az Antarktiszon

Miért nem nyugszik le a Nap nyáron és miért nem kel fel télen? A sarki nappal és éjszaka hossza, a déli sarki fény és a fennsík kivételesen tiszta csillagos ege.

Megosztás WhatsApp

Miért marad a Nap a látóhatár felett?

A déli nyár éjszakáján a Nap közvetlenül a jeges látóhatár fölött jár.
A déli nyár éjszakáján a Nap közvetlenül a jeges látóhatár fölött jár.

A Föld forgástengelye a keringési pálya síkjára állított merőlegessel mintegy 23,4 fokot zár be. Szeptembertől márciusig a déli félgömb dől a Nap felé. A Déli-sark környékét a Föld forgása közben is egész nap éri napfény. Márciustól szeptemberig a helyzet megfordul.

A déli szélesség mintegy 66,5. fokán húzódó sarkkörtől délre évente legalább egy napon nem nyugszik le a Nap a decemberi napforduló környékén. A júniusi napforduló táján pedig legalább egy napon nem kel fel.

A légkör eltéríti a napsugarakat, így a napkorong akkor is látszhat, amikor már kissé a látóhatár alá süllyedt. Az éjféli nap ezért valamivel a sarkkörtől északra is megfigyelhető, és a jelenség időszaka néhány nappal hosszabb a pusztán geometriai számításnál.

Meddig tart a sarki nappal és éjszaka?

A nappal hossza az év folyamán a sarkkörön, McMurdónál és a Déli-sarkon.
A nappal hossza az év folyamán a sarkkörön, McMurdónál és a Déli-sarkon.

Minél délebbre járunk, annál hosszabb a folyamatos nappal és éjszaka. A sarkkörön a napfordulók táján nagyjából egy-egy napig tartanak. A félsziget északi csúcsán, a sarkkörön kívül mindennap lenyugszik a Nap, de decemberben rövidek és világosak az éjszakák.

A déli szélesség 77,8. fokán fekvő McMurdo állomáson nagyjából október végétől február végéig éjféli nap, április végétől augusztus végéig sarki éjszaka van. A két mintegy négyhónapos időszak közötti hetekben a Nap naponta felkel és lenyugszik.

A Déli-sarkon évente egyszer kel fel és egyszer nyugszik le a Nap. A szeptemberi napéjegyenlőség körül jelenik meg, és egy-egy napon közel azonos magasságban járja körbe az eget. A decemberi napfordulón mintegy 23 fokon tetőzik, majd márciusban lenyugszik. Ezután nagyjából hat hónapig nem látható.

Hetekig tartó szürkület

A látóhatár alá süllyedt Nap kék és narancssárga színekbe öltözteti a sarki égboltot a jég felett.
A látóhatár alá süllyedt Nap kék és narancssárga színekbe öltözteti a sarki égboltot a jég felett.

A sarkokon a Nap pályája csaknem párhuzamos a látóhatárral. Lassan emelkedik fölé és lassan süllyed alá. Emiatt hetekig tarthat a szürkület, amikor a Nap már vagy még a látóhatár alatt van, de az ég világos.

A Déli-sarkon a márciusi napnyugta után nagyjából másfél hónap telik el a teljes sötétségig. Ekkorra a Nap több mint 18 fokkal a látóhatár alá süllyed. A szeptemberi napkelte előtt ugyanígy fokozatosan tér vissza a fény.

A kutatóállomások áttelelő személyzete ezekhez az időszakokhoz igazítja a naptárát. A legfontosabb ünnep a júniusi napforduló, a tél közepe. Az állomások ünnepi vacsorát tartanak, és üdvözletet küldenek egymásnak.

Élet a sarki éjszakában

Az áttelelő csapat tagjai lámpával haladnak az állomás épületei között a sötétben.
Az áttelelő csapat tagjai lámpával haladnak az állomás épületei között a sötétben.

A teljes sötétség idején a Hold, a csillagok és a sarki fény adnak természetes világosságot. A belső állomásokon csak a feltétlenül szükséges munkákat végzik a szabadban. Sarkvidéki ruhát és vörös lámpát használnak, hogy óvják a szem sötéthez alkalmazkodását, és ne zavarják a távcsöveket.

A nappalok és éjszakák váltakozása nélkül könnyen felborul a szervezet belső órája. Erős mesterséges világítással, rendszeres étkezéssel és alvással, valamint orvosi követéssel alkalmazkodnak. A Concordián az Európai Űrügynökség az elszigeteltség és a sötétség hatását vizsgálja hosszú űrutazások előkészítésére.

Az állatok is alkalmazkodnak. A császárpingvin az egyetlen madár, amely az antarktiszi télben neveli fiókáját. A hímek a sötétben költik ki a tojást, szoros csoportokba húzódva őrzik a meleget. Részletek az élővilágról szóló fejezetben.

A déli sarki fény

A déli sarki fény zöld sávjai egy hóborította kutatóállomás fölött.
A déli sarki fény zöld sávjai egy hóborította kutatóállomás fölött.

A földi mágneses tér a napszél töltött részecskéit a mágneses pólus térségébe tereli. Itt a légkör gázrészecskéivel ütközve fénylést keltenek. A leggyakoribb zöld színt a mintegy 100–200 kilométer magasan lévő oxigén adja.

A sarki fény a mágneses pólust körülvevő gyűrű mentén jelenik meg. A déli mágneses pólus Adélie-föld partjához közel található. Az Antarktisz jelentős része a gyűrű alatt vagy közelében fekszik, így derült téli éjszakákon a kutatóállomásokról gyakran látható a fény.

Nyáron is kialakul a jelenség, de az éjféli nap vagy a túl világos ég miatt nem látszik. Ezért jórészt az áttelelők figyelhetik meg. A Föld és a turizmus sarki fényről szóló oldala más megfigyelési helyszíneket és a jelenség eredetét is bemutatja.

Halók, gyöngyházfényű felhők és délibábok

Nap körüli haló két melléknappal az antarktiszi jég felett.
Nap körüli haló két melléknappal az antarktiszi jég felett.

A hideg, jégkristályos levegő ritka fényjelenségeket hoz létre. A lebegő kristályokon megtörő fény a Nap vagy a Hold körül gyűrűt, halót rajzolhat. A melléknapok a Nap két oldalán megjelenő fényes foltok.

Tél végén 15–25 kilométer magasságban gyöngyházfényű felhők jelenhetnek meg. A sztratoszféra szélsőséges hidegében jönnek létre, és szerepet játszanak az ózonlyuk kialakulásában. Erről az Antarktisz és a Föld éghajlata című fejezetben olvashat.

A látóhatár közelében az eltérő hőmérsékletű légrétegek elhajlítják a fényt. A délibábban hegyek és jéghegyek megnyúlhatnak vagy lebegni látszhatnak. Napkeltekor és napnyugtakor olykor rövid zöld felvillanás jelenik meg a napkorong szélén.

Miért különleges itt a csillagos ég?

Csillagos téli égbolt és a Tejút az antarktiszi fennsík fölött.
Csillagos téli égbolt és a Tejút az antarktiszi fennsík fölött.

A fennsík levegője száraz, hideg és ritka. Kevés a légörvény, nincs városi fényszennyezés, és hónapokig tart az éjszaka. A légkör vízgőztartalma itt a legalacsonyabb a Földön, ezért az infravörös fény és a mikrohullámok kisebb része nyelődik el.

A 4093 méter magas Dome A a jégtakaró legmagasabb pontja. Itt nyílt meg 2009-ben a kínai Kunlun állomás. Egy 2020-as vizsgálat szerint ez lehet a Föld legjobb optikai csillagászati helyszíne. A mintegy 14 méteres felszíni réteg fölött olyan nyugodt a levegő, hogy a csillagok képe kétszer élesebb lehet, mint Hawaii és Chile legjobb obszervatóriumaiban.

A 3233 méteres Dome C-n 2005 óta működik a francia–olasz Concordia, a belső területek kevés egész évben nyitva tartó állomásának egyike. Mintegy tizenhárman telelnek itt. Közel kilenc hónapig nem érkezik sem repülőgép, sem utánpótlás.

A Déli-sark távcsövei

A Déli-sarki Távcső antennája az Amundsen–Scott állomás mellett.
A Déli-sarki Távcső antennája az Amundsen–Scott állomás mellett.

Az Amundsen–Scott állomás tízméteres antennájú Déli-sarki Távcsöve 2007-ben kezdte meg a munkát. A világegyetem legősibb fényét, a kozmikus háttérsugárzást vizsgálja. Tagja az Event Horizon Telescope hálózatnak is, amely fekete lyukakról készített felvételeket.

Az állomás alatt működik az IceCube neutrínóobszervatórium. 86 kábelre rögzített 5160 érzékelő figyel 1450–2450 méter mélységben, mintegy egy köbkilométernyi igen átlátszó jégben. Az építés 2010 decemberében fejeződött be.

A neutrínók szinte minden anyagon nyom nélkül áthaladnak. Ritkán mégis ütköznek a jég atomjaival. Az érzékelők az ekkor keletkező halvány kék fényt észlelik. Az IceCube 2017-ben a TXS 0506+056 nevű aktív galaxisból, egy blazárból érkező neutrínót észlelt. Ekkor kötöttek először nagy energiájú neutrínót ismert égi forráshoz.

Gyakori kérdések

Mi az éjféli nap?

Az az időszak, amikor a Nap a nap mind a 24 órájában a látóhatár fölött marad. Az Antarktiszon nyáron, a déli sarkkörtől délre látható.

Meddig tart a sarki éjszaka a Déli-sarkon?

Nagyjából hat hónapig, a márciusi napéjegyenlőségtől a szeptemberiig. Az elején és a végén több hétig szürkület van.

Miért csak évente egyszer kel fel a Nap a Déli-sarkon?

A Föld tengelyferdesége miatt a pólus fél évig a Nap felé, fél évig tőle elfordulva helyezkedik el. A Nap a szeptemberi napéjegyenlőség körül kel fel, és a márciusi körül nyugszik le.

Mikor van sarki éjszaka az Antarktiszon?

A déli félgömb telén, a júniusi napforduló körüli időszakban. A sarkkörön körülbelül egy napig, McMurdónál négy hónapig, a Déli-sarkon fél évig tart.

Látható a déli sarki fény az Antarktiszon?

A kontinens jelentős része a déli sarkifényövben fekszik. A jelenséget gyakran látni derült, sötét téli éjszakákon. A világos nyári égbolton nem vehető ki.

Mit ünnepelnek az antarktiszi tél közepén?

A téli napfordulót, amikor a leghosszabb az éjszaka. Június 21. környékére esik. Ez a kutatóállomások legnagyobb ünnepe, különleges vacsorával és az állomások között váltott üdvözletekkel.

Mik azok a gyöngyházfényű felhők?

A sztratoszférában, 15–25 kilométer magasan képződő, gyöngyházszínben játszó felhők. Kialakulásukhoz rendkívüli hideg kell. Felszínükön olyan kémiai reakciók mennek végbe, amelyek hozzájárulnak az ózon lebomlásához.

Mi teszi alkalmassá az Antarktiszt csillagászati megfigyelésekre?

A fennsík levegője rendkívül száraz, hideg és nyugodt. Nincsenek városi fények, és hónapokig tart a sötétség. Optikai csillagászati megfigyelésekre az A-dómot tartják a Föld legkedvezőbb pontjának.

Mi az IceCube?

A Déli-sark neutrínó-obszervatóriuma. 5160 érzékelője 1450–2450 méter mélyen, mintegy egy köbkilométernyi jégben helyezkedik el.

Mit vizsgál a Déli-sarki Távcső?

A kozmikus háttérsugárzást, a világegyetem legrégebbi megfigyelhető fényét. A tízméteres antenna annak a hálózatnak is tagja, amely fekete lyukakról készített felvételeket.