A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.

Antarktisz

Az Antarktisz élővilága

Az Antarktisz élővilága nagyrészt a tengertől függ. A krill pingvineket, fókákat és bálnákat táplál, egyes halak vérében fagyást gátló fehérjék vannak. A szárazföldön mohák, zuzmók, szárnyatlan szúnyogok, a jég mélyén mikrobák is megélnek.

Megosztás WhatsApp

A táplálékhálózat alapja, a krill

Áttetsző, rózsaszínes antarktiszi krillek úsznak egy rajban.
Áttetsző, rózsaszínes antarktiszi krillek úsznak egy rajban.

Az antarktiszi krill (Euphausia superba) apró, garnélára emlékeztető rák, hossza legfeljebb hat centiméter. Rajai akár kilométereken át húzódhatnak. A vízben és a tengeri jég alsó felszínén növő mikroszkopikus algákkal táplálkozik.

A térség halászatát szabályozó CCAMLR szerint a Déli-óceán krillállományának becsült tömege 379 millió tonna. Egyetlen állatfaj ritkán ér el ekkora össztömeget, amely még az emberiségét is meghaladja.

Az Antarktisz nagyobb állatainak többsége krillt vagy krillel táplálkozó zsákmányt eszik. Bálnák, fókák, pingvinek, más madarak és halak is függenek tőle. A CCAMLR korlátozza a halászatát. Az éves fogás a becsült teljes állomány egy százalékát sem éri el.

Télen a jég alján növő algák táplálják a krill lárváit. Ha fogy a tengeri jég, rendszerint a krill is megfogyatkozik, ami az egész táplálékhálózatra kihat.

Pingvinek

Adélie-pingvinek telepe a sziklákon, a háttérben jéghegyekkel.
Adélie-pingvinek telepe a sziklákon, a háttérben jéghegyekkel.

A kontinens partvidékén körös-körül két faj nevel fiókákat, a császárpingvin és az Adélie-pingvin. A császárpingvin valamennyi pingvin közül a legnagyobb, körülbelül 1,1 méter magas és akár 40 kilogramm is lehet. A kisebb Adélie-pingvin jégmentes parti sziklákon, kavicsokból rak fészket.

A császárpingvin télen, a parthoz rögzült tengeri jégen költ. A tojó májusban vagy júniusban egy tojást rak, majd visszatér a tengerre. A hím a lábfején, közel két hónapig melengeti a tojást, ezalatt a sötétben és a hidegben végig koplal. Egy 2020-as műholdas felmérés mintegy 250 ezer párra becsülte a teljes antarktiszi állományt.

A British Antarctic Survey 2025-ös tanulmánya a félsziget, valamint a Weddell- és a Bellingshausen-tenger 16 telepének műholdképeit vizsgálta. Ezek a teljes állomány mintegy harmadát képviselik. 2009 és 2024 között 22 százalékkal csökkent az itteni egyedszám, főként a fiókák felneveléséhez szükséges tengeri jég fogyása miatt.

A félszigeten és a szigeteken a narancssárga csőrű szamárpingvin és az álla alatti fekete csíkról felismerhető állszíjas pingvin is költ. A császárpingvinhez hasonló, de kisebb királypingvin a szubantarktiszi szigeteken, például Dél-Georgián neveli fiókáit.

Fókák

Weddell-fóka pihen a tengeri jégen egy légzőnyílás mellett.
Weddell-fóka pihen a tengeri jégen egy légzőnyílás mellett.

Az Antarktiszon és a környező szigeteken hat fókafaj él. A Weddell-fóka a legdélebbre élő emlős. A tengeri jég alatt telel, és fogaival kaparja nyitva a légzőnyílásait. Mintegy 600 méterre is lemerül, és olykor egy óránál tovább marad a víz alatt.

A rákevő fóka főként krillt eszik, amelyet sokcsúcsú fogaival szűr ki a vízből. Ez a világ legnépesebb fókafaja. A magányosan élő, nagy fejű leopárdfóka pingvinekre, más fókák kölykeire, halra és krillre vadászik.

A déli elefántfóka a legnagyobb fókafaj. A kifejlett hímek négy méternél hosszabbra nőhetnek és több tonnát nyomhatnak. A faj több mint ezer méter mélyre is lemerül. A sűrű jégen élő, ritka és kevéssé ismert Ross-fóka, valamint a 19. századi vadászat után ismét elszaporodott antarktiszi medvefóka is itt él.

Bálnák

Egy hosszúszárnyú bálna farokúszója emelkedik ki a vízből az úszó jégtáblák között.
Egy hosszúszárnyú bálna farokúszója emelkedik ki a vízből az úszó jégtáblák között.

A Déli-óceánban körülbelül tíz cetfaj él vagy fordul meg vándorlás közben. A nagy testű bálnák többsége nyáron krillel táplálkozik itt, télen pedig melegebb vizekbe vándorol, ahol világra hozza borját.

A valaha élt legnagyobb állat, a kék bálna is felkeresi ezeket a vizeket. Barázdás bálnát, hosszúszárnyú bálnát, csukabálnát és déli simabálnát is látni. A delfinfélékhez tartozó kardszárnyú delfin egyes csoportjai fókára, mások pingvinre vagy halra szakosodtak.

A 20. századi ipari bálnavadászat során több mint kétmillió bálnát ejtettek el a déli féltekén, főleg a Déli-óceánon. Az antarktiszi kék bálna közel került a kihaláshoz. A kereskedelmi vadászat megszűnése óta több faj, köztük a hosszúszárnyú bálna állománya jelentősen gyarapodott, a kék bálnáé azonban még messze elmarad a korábbitól.

Tengeri madarak

Vándoralbatrosz siklik alacsonyan a Déli-óceán hullámai fölött.
Vándoralbatrosz siklik alacsonyan a Déli-óceán hullámai fölött.

A pingvineken kívül több tucat tengeri madárfaj fordul elő az Antarktiszon és a környező szigeteken. Többségük nyáron költeni érkezik, az év többi részét a tengeren tölti.

A vándoralbatrosz szárnyfesztávolsága a ma élő madarak között a legnagyobb, a 3,5 métert is elérheti. A szelet kihasználva több ezer kilométert vitorlázik a Déli-óceán felett szinte egyetlen szárnycsapás nélkül. A szubantarktiszi szigeteken, többek között Dél-Georgián költ.

A viharmadarak alkotják a legnépesebb csoportot. A hófehér hóviharmadár a szárazföld belsejében, a parttól több száz kilométerre fekvő hegyekben is fészkel, messzebbre hatolva minden más madárnál. A délsarki halfarkas pingvintojásokat és fiókákat zsákmányol, és már a Déli-sarkon is megfigyelték.

Fagyást gátló fehérjék a halak vérében

Halvány, szinte áttetsző testű jéghal a tengerfenéken.
Halvány, szinte áttetsző testű jéghal a tengerfenéken.

Az Antarktiszt övező tengervíz hőmérséklete megközelíti a −1,9 °C-ot. Ez az édesvíz fagyáspontja alatt van, de a só miatt a tenger vize még folyékony lehet. A legtöbb hal vére ilyen hidegben megfagyna.

A Déli-óceán tíz halából körülbelül kilenc a Notothenioidei alrendbe tartozik. Ezekben a halakban fagyást gátló glikoproteinek alakultak ki. A szervezetbe jutó apró jégkristályokhoz kötődnek, és megakadályozzák azok növekedését.

Ezen belül a jéghalfélék az egyetlen olyan gerincesek, amelyek véréből kifejlett korukban is hiányzik a hemoglobin. Vérük szinte átlátszó. A hideg víz sok oldott oxigént tartalmaz, és a halak nagy szíve, illetve nagy vértérfogata segít az oxigén szállításában.

Virágos növények, mohák és zuzmók

Zöld mohaszőnyeg az Antarktiszi-félsziget szikláin, közvetlenül egy hófolt mellett.
Zöld mohaszőnyeg az Antarktiszi-félsziget szikláin, közvetlenül egy hófolt mellett.

Mindössze két őshonos virágos növény él az Antarktiszon, az antarktiszi sédbúza (Deschampsia antarctica) és a párnás növekedésű Colobanthus quitensis. A félszigeten és a közeli szigeteken fordulnak elő, szinte mindig száz méter alatti magasságban.

A növényzet képét a mohák és a zuzmók határozzák meg. A British Antarctic Survey herbáriuma mintegy 111 mohafajt és 400 zuzmófajt tart számon. A gomba és alga együttéléséből létrejövő zuzmók még a kontinens belsejének szikláin, a Déli-sarktól néhány szélességi foknyira is megélnek.

A növekedés rendkívül lassú. A Száraz-völgyekben egyes zuzmók egy évszázad alatt mindössze egy millimétert nőnek, és egy mohaszőnyeg éveken át megőrizhet egy lábnyomot. A védelmi előírások ezért a taposás és az idegen magvak behurcolásának elkerülését is kérik.

Szárazföldi állatok és mikrobák

Apró fekete antarktiszi árvaszúnyog egy mohacsomón.
Apró fekete antarktiszi árvaszúnyog egy mohacsomón.

Az Antarktisz legnagyobb, kizárólag szárazföldön élő állata egy 2–6 milliméteres szárnyatlan árvaszúnyog, a Belgica antarctica. A félszigeten és a Déli-Shetland-szigeteken fordul elő, a földrész egyetlen bennszülött rovarfaja. A pingvinek és a fókák tápláléka a tengerből származik.

A talajban és a mohák között atkák, ugróvillások, medveállatkák és mikroszkopikus fonálférgek élnek. Sokuk úgy vészeli át a hideget, hogy elveszíti teste víztartalmának csaknem egészét. A jég olvadásakor ismét aktívvá válik.

A Száraz-völgyekben baktériumok és algák élnek a kövek belsejében, a széltől védve. A jég alatti tavakban, például a 2013-ban megfúrt Whillans-tóban olyan mikrobákat találtak, amelyek sötétben is megélnek, és ásványi anyagokból nyerik az energiájukat.

Gyakori kérdések

Milyen állatok élnek az Antarktiszon?

A krill, a halak, a pingvinek, a fókák, a bálnák és a tengeri madarak mind a tengertől függenek. A kizárólag szárazföldön élő őshonos állatok közül a legnagyobbak is csak néhány milliméteres rovarok és atkák.

Mi a krill?

Apró, legfeljebb hat centiméteres, garnélaszerű rák. Nagy rajokban úszik, és a Déli-óceán számos bálnájának, fókájának, pingvinjének és más madarának legfontosabb tápláléka.

Mely pingvinfajok élnek az Antarktiszon?

A kontinensen császárpingvin és Adélie-pingvin költ. A félszigeten és a környező szigeteken szamárpingvin és állszíjas pingvin is él. A királypingvin a szubantarktiszi szigeteken, például Dél-Georgián költ.

Hány császárpingvin él a világon?

A 2020-as műholdas felmérés körülbelül 250 ezer költőpárt talált. Egy 2025-ös tanulmány a vizsgált 16 telepen 22 százalékos csökkenést mutatott ki 2009 és 2024 között.

Hogyan költ a császárpingvin a sarki télben?

A tojó májusban vagy júniusban rakja le egyetlen tojását, majd a tengerre indul táplálkozni. A hím közel két hónapig koplal, miközben a lábfején melengeti a tojást. A hímek a hideg ellen sűrű csoportba tömörülnek.

Milyen fókafajok élnek az Antarktiszon?

Hat faj él a térségben: a Weddell-fóka, a rákevő fóka, a leopárdfóka, a Ross-fóka, a déli elefántfóka és az antarktiszi medvefóka.

Élnek jegesmedvék az Antarktiszon?

Nem. A jegesmedvék az északi félteke sarkvidékén élnek. Az Antarktisznak nincsenek szárazföldi emlősei.

Mi védi az antarktiszi halakat a megfagyástól?

Többségük vérében olyan fehérjék vannak, amelyek az apró jégkristályokhoz kötődve megakadályozzák a növekedésüket. Így a hal a −1,9 °C-os tengervizet is elviseli.

Élnek növények az Antarktiszon?

Igen. A félszigeten és a környező szigeteken két őshonos virágos növény él. A térségben emellett mintegy 111 mohafajt és 400 zuzmófajt tartanak számon.

Melyik az Antarktisz legnagyobb, kizárólag szárazföldön élő állata?

Egy szárnyatlan árvaszúnyog, a 2–6 milliméter hosszú Belgica antarctica. Ez az egyetlen olyan rovarfaj, amely kizárólag az Antarktiszon él.

Melyik madárnak a legnagyobb a szárnyfesztávolsága?

A vándoralbatrosznak, kiterjesztett szárnyai között akár 3,5 méter is lehet a távolság. A Déli-óceán felett jár táplálék után, és szubantarktiszi szigeteken költ.