A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.

Antarktisz

Az Antarktisz éghajlata

Miért az Antarktisz a Föld leghidegebb, legszárazabb és legszelesebb kontinense? Időjárás a fennsíkon és a félszigeten, a rövid nyár és a hosszú tél idején.

Megosztás WhatsApp

Miért ilyen hideg?

Az alacsonyan álló Nap oldalról világítja meg a fennsík havát.
Az alacsonyan álló Nap oldalról világítja meg a fennsík havát.

Három fő oka van az antarktiszi hidegnek. Az első a földrajzi szélesség: a sark közelében nyáron is alacsonyan jár a Nap, sugarai nagy területen oszlanak el. Télen hetekig, helyenként hónapokig fel sem kel.

A második a magasság. A fennsík jelentős része 3000 méter fölött fekszik, és a hőmérséklet a magassággal csökken. A harmadik maga a jégtakaró: a fehér hó a napsugárzás nagy részét visszaveri a világűrbe.

A Déli-óceán és az Antarktisz körül futó áramlat elválasztja a földrészt az északabbról érkező melegebb víztől és levegőtől. A Déli-sark ezért is jóval hidegebb, mint a tengerszint közelében, jéggel fedett óceánon fekvő Északi-sark.

Hidegrekordok

A jeges Vosztok állomás a kelet-antarktiszi fennsíkon.
A jeges Vosztok állomás a kelet-antarktiszi fennsíkon.

A földfelszín közelében hőmérővel mért legalacsonyabb léghőmérséklet −89,2 °C. A Vosztok állomáson 1983. július 21-én mért értéket a Meteorológiai Világszervezet hivatalos világrekordként tartja nyilván.

A műholdak még hidegebb hófelszíneket találtak. Az amerikai hó- és jégadatközpont vezette 2018-as kutatás a Dome A és a Dome F közötti, 3800 méter fölötti sekély mélyedésekben mintegy száz helyen közel −98 °C-ot észlelt. Ez a hó hőmérséklete. Fölötte a levegő becslések szerint −94 °C körüli lehetett, így a mérés nem írta felül a léghőmérsékleti rekordot.

A Vosztok állomás évi középhőmérséklete közel −55 °C, a Déli-sarké megközelítőleg −49 °C. A partvidék nagy részén −10 és −20 °C között van az éves átlag.

Melegrekordok

Az Esperanza állomás a félsziget csúcsán, nyáron hómentes sziklákkal.
Az Esperanza állomás a félsziget csúcsán, nyáron hómentes sziklákkal.

A kontinens és a közeli szigetek melegrekordja 18,3 °C. A félsziget csúcsán, az argentin Esperanza állomáson mérték 2020. február 6-án. A déli szélesség 60. fokától délre eső teljes térséget tekintve a rekord 19,8 °C: ezt a Déli-Orkney-szigetekhez tartozó Signy-szigeten mérték 1982. január 30-án.

A kiugró meleg gyakran főnszélhez kapcsolódik. A levegő a félsziget hegyein átbukva elveszíti nedvességét, a túloldali lejtőkön pedig szárazon, felmelegedve ereszkedik alá. A hőmérséklet néhány óra alatt több fokkal emelkedhet.

A kontinens belsejében még a legmelegebb napokon is fagy. A Déli-sarkon 2011. december 25-én mérték a helyi maximumot: −12,3 °C-ot.

A legszárazabb kontinens

A szél porfinom, száraz havat sodor a kemény jégfelszín fölött.
A szél porfinom, száraz havat sodor a kemény jégfelszín fölött.

Az Antarktiszon van a Föld édesvizének nagy része, a belső fennsík mégis sivatag. A hideg levegő kevés vízgőzt tud megtartani, így alig hullik csapadék. A fennsíkon az évi havazás vízben kifejezve az 5 centimétert sem éri el, a Déli-sarkon mintegy 6–8 centiméter.

A brit Antarktisz-kutató szolgálat szerint a kontinens egészére számított évi havazás átlagosan 15 centiméternyi víznek felel meg. A part csapadékosabb, a félsziget pedig a legnedvesebb vidék: gyakran havazik, nyáron még eső is hullhat.

A belső területeken a jégkristályok sokszor közvetlenül a tiszta levegőben képződnek. A napfényben csillogó apró kristályokat gyémántpornak nevezik.

A katabatikus szél

A parton az erős szél közvetlenül a felszín fölött sodorja a havat.
A parton az erős szél közvetlenül a felszín fölött sodorja a havat.

A fennsíkon a jég lehűti a vele érintkező levegőt. A sűrűbb, nehezebb légtömeg a jégtakaró lejtőin a part felé áramlik: ez a katabatikus vagy lebukó szél. A völgyekben és öblökben összeterelődve orkánerejűvé válhat.

Tengerszinten a kelet-antarktiszi Commonwealth-öböl Denison-foka a legszelesebb hely. A napi legnagyobb szélsebességek éves átlaga 71 km/óra, a széllökések meghaladhatják a 200 km/órát. Douglas Mawson 1912–1913-ban itt telelő expedíciója a hóvihar otthonának nevezte a helyet.

A fennsík tetején, távol a lejtőktől sokkal gyengébb a szél. A Concordia állomásnak otthont adó Dome C-n a téli átlag körülbelül 10 km/óra.

A McMurdo-szárazvölgyek

A McMurdo-szárazvölgyek barna, jégmentes sziklái havas hegyek között.
A McMurdo-szárazvölgyek barna, jégmentes sziklái havas hegyek között.

A Ross-tenger közelében, Viktória-földön található McMurdo-szárazvölgyek az Antarktisz legnagyobb jégmentes vidékét alkotják. Területük nagyjából 4800 km². A környező hegyek feltartóztatják a gleccsereket, a lebukó szél pedig felszárítja a kevés lehulló havat.

Az évi hó körülbelül 5 centiméternyi víznek felel meg. A völgyek alján az évi középhőmérséklet −15 és −30 °C közé esik. Nyáron 0 °C körül alakul, ami elég ahhoz, hogy a gleccserek olvadékvize néhány hétig patakokban folyjon.

A völgyekben egész évben jég borítja a tavakat, némelyik vizének igen nagy a sótartalma. A Vér-vízesésnél a Taylor-gleccserből kilépő, vasban gazdag víz a levegővel érintkezve vörössé válik. A Mars felszínére emlékeztető tájon űrkutatási berendezéseket is tesztelnek.

A fennsík és a félsziget éghajlata

Az Antarktiszi-félsziget hegyei nyáron, alacsony felhőkkel és nyílt vízzel.
Az Antarktiszi-félsziget hegyei nyáron, alacsony felhőkkel és nyílt vízzel.

A legsarkosabb viszonyok a kelet-antarktiszi fennsíkon uralkodnak. Igen száraz a levegő, gyakran derült az ég, a hőmérséklet télen −60 °C alá süllyed, nyáron is −30 °C körüli. Az alacsony légnyomás miatt a szervezet még nagyobbnak érzékeli a magasságot.

A partvidék enyhébb és felhősebb, de erős szél és hóviharok jellemzik. Az észak felé nyúló, tengerrel övezett félszigeten a legenyhébb az idő. Nyáron többnyire 0 °C és néhány pluszfok között van, télen a havi középhőmérséklet általában −5 és −15 °C közé esik.

A 20. század második felében a félsziget a déli félgömb leggyorsabban melegedő vidékei közé tartozott. A régi Faraday, ma Vernadszkij állomáson ötven év alatt mintegy 3 °C-kal emelkedett az évi középhőmérséklet. A következményeket az Antarktisz és a földi éghajlat kapcsolatáról szóló oldal mutatja be.

Az évszakok

Kutatóállomás világító ablakai a sarki tél sötétjében.
Kutatóállomás világító ablakai a sarki tél sötétjében.

Az Antarktiszon rövid nyár és hosszú tél váltja egymást. A nyár decembertől februárig tart. A kontinens nagy részén ilyenkor egész nap süt a Nap. Október, november és március átmeneti hónap.

A tél áprilistól szeptemberig tart. A belső területeken a hőmérséklet ősszel gyorsan csökken, majd a Nap visszatéréséig alig változik. Nincs határozottan leghidegebb hónap: innen a meteorológusok „mag nélküli tél” elnevezése.

A terepi kutatások nagy része, a személyzetváltás és az utánpótlás érkezése nyárra esik. Télen a sötétség, a hideg és a tengeri jég hónapokra elzárja a legtöbb állomást. Az antarktiszi égboltról szóló oldal a fény éves változását, A Föld és a turizmus évszakos fejezete pedig ennek csillagászati okait ismerteti.

Gyakori kérdések

Hol van a Föld leghidegebb vidéke?

A kelet-antarktiszi fennsíkon. A levegő hivatalos hidegrekordja −89,2 °C, amelyet a Vosztok állomáson mértek 1983-ban. A Dome A és a Dome F között a műholdak mintegy −98 °C-os hófelszínt is észleltek.

Mekkora az Antarktisz évi középhőmérséklete?

Helyenként eltér: a Vosztok állomáson mintegy −55 °C, a Déli-sarkon −49 °C, a part nagy részén pedig −10 és −20 °C között van.

Mekkora volt az Antarktiszon mért legmagasabb hőmérséklet?

A félsziget Esperanza állomásán 2020. február 6-án 18,3 °C-ot mértek. Ha a déli szélesség 60. fokától délre fekvő egész térséget számítjuk, a rekord 19,8 °C a Signy-szigetről, 1982-ből.

Miért sivatag az Antarktisz?

A rendkívül hideg levegő kevés nedvességet tartalmaz, így a belső területeken alig havazik. A fennsíkon az egész évben lehulló hó víztartalma 5 centiméternél kevesebb esőnek felel meg.

Esik eső az Antarktiszon?

A kontinens belsejében nem. A félszigeten és a partvidék egyes részein nyáron eső is hullhat, amikor a hőmérséklet 0 °C fölé emelkedik.

Mi a katabatikus szél?

A fennsík hideg, nehéz levegője a jégtakaró lejtőjén a part felé áramlik. A völgyekben és öblökben összeterelődve a szél megerősödik.

Hol fúj a legerősebben a szél?

Tengerszinten az antarktiszi Commonwealth-öböl Denison-fokán. A napi szélmaximumok éves átlaga 71 km/óra, a széllökések a 200 km/órát is meghaladják.

Mik a McMurdo-szárazvölgyek?

Viktória-föld közel 4800 km²-es völgyrendszere az Antarktisz legnagyobb jégmentes térsége. Alig hullik hó. A tájat kő, homok és befagyott tavak jellemzik.

Mikor van nyár az Antarktiszon?

Decembertől februárig. Október, november és március átmeneti hónapok, áprilistól szeptemberig tél van.

Miért hidegebb a Déli-sark az Északi-sarknál?

A Déli-sark jéggel fedett szárazföldön, 2835 méteren fekszik. Az Északi-sark a tengerszint közelében úszó jégen található, és az alatta húzódó óceán több hőt raktároz.