A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.

Antarktisz

Brazil kutatások az Antarktiszon

Hogyan csatlakozott Brazília az Antarktisz-egyezményhez, hogyan épült fel a kutatóállomása a György király-szigeten, majd hogyan építették újjá a 2012-es tűz után? A déli jégvidék az ország éghajlatára is hatással van.

Megosztás WhatsApp

Miért kutat Brazília az Antarktiszon?

A Dél-Atlanti-óceán térképén a brazil partvidék és az Antarktiszi-félsziget is látszik.
A Dél-Atlanti-óceán térképén a brazil partvidék és az Antarktiszi-félsziget is látszik.

A Brazília déli és délkeleti részére hidegfrontokat hozó sarki légtömegek a magas déli szélességeken, az Antarktiszt övező óceán felett alakulnak ki. A lehűlés olykor Amazóniáig is elér. Az óceán feletti folyamatok kutatása így az ország időjárásának és éghajlatának megértését is segíti.

Az óceán is összeköti a két vidéket. A Déli-óceán felől hideg víz áramlik az Atlanti-óceán déli medencéjének mélyén. Az antarktiszi krill olyan bálnáknak is tápláléka, amelyek télen a brazil partokhoz vonulnak, köztük a hosszúszárnyú és a déli simabálnáknak.

A kutatásnak diplomáciai szerepe is van. Az Antarktisz-egyezmény alapján azok az országok vehetnek részt a döntésekben, amelyek jelentős tudományos munkát folytatnak a kontinensen. Brazília folyamatos kutatási tevékenységével tartja fenn ezt a jogát.

Csatlakozás az egyezményhez és a PROANTAR indulása

Régi, világos törzsű kutatóhajó indul dél felé a kikötőből.
Régi, világos törzsű kutatóhajó indul dél felé a kikötőből.

Brazília nem tartozott az Antarktisz-egyezmény tizenkét eredeti, 1959-es aláírója közé. 1975. május 16-án csatlakozott, kezdetben döntési joggal nem rendelkező félként.

A brazil antarktiszi programot, a PROANTAR-t 1982. január 12-én hozta létre a 86 830. számú rendelet. A tengeri erőforrásokkal foglalkozó tárcaközi bizottság (CIRM) vezeti, a logisztikáról gondoskodó haditengerészet koordinálásával. A kutatás finanszírozásában és értékelésében a tudományért, technológiáért és innovációért felelős minisztérium és a CNPq is részt vesz.

Az első expedíció az 1982–1983-as déli nyáron indult. A haditengerészet Barão de Teffé nevű oceanográfiai ellátóhajója és a São Pauló-i Egyetem Professor Wladimir Besnard kutatóhajója 1983 januárjában érte el az Antarktiszt. A küldetés során választották ki a leendő állomás helyét.

A kutatási eredmények nyomán Brazília 1983 szeptemberében szavazati jogú konzultatív féllé vált. Azóta az évenkénti OPERANTAR expedíció rendszerint októberben indul Rio de Janeiróból, és áprilisban tér vissza.

A Comandante Ferraz antarktiszi kutatóállomás

A brazil állomás világos épületei az Admiralitás-öböl partján, a háttérben havas hegyekkel.
A brazil állomás világos épületei az Admiralitás-öböl partján, a háttérben havas hegyekkel.

Az állomás 1984. február 6-án nyílt meg a Déli-Shetland-szigeteken, a déli szélesség 62. foka táján. A György király-sziget Admiralitás-öblénél, a Keller-félszigeten épült. Kezdetben tizenkét embert fogadott, 1986 óta egész évben lakott.

Névadója Luiz Antônio de Carvalho Ferraz fregattkapitány, a haditengerészet vízrajzi tisztje. A brazil antarktiszi kutatás úttörőjeként már akkor brit hajókkal járt a kontinensen, amikor országának még nem volt saját programja.

Az Admiralitás-öböl különleges igazgatású antarktiszi terület, amelyet brazil és lengyel javaslatra hoztak létre. A lengyel Arctowski állomás az öböl másik oldalán fekszik. A kutatást, a szállítást és a látogatást közös terv hangolja össze.

A 2012-es tűzvész

Világos falú ideiglenes modulok a hóval borított köves talajon.
Világos falú ideiglenes modulok a hóval borított köves talajon.

2012. február 25-én hajnalban tűz ütött ki a generátorok géptermében. Az állomás mintegy hetven százaléka megsemmisült. Oltás közben életét vesztette a haditengerészet két tagja, Carlos Alberto Vieira Figueiredo altiszt és Roberto Lopes dos Santos főtörzsőrmester. Haláluk után mindkettőjüket hadnaggyá léptették elő.

A többieket a szomszédos állomások és chilei repülőgépek segítségével menekítették ki. Egy sebesült katonát a chilei Frei állomásra vittek.

2013 februárjában ideiglenes modulokat állítottak fel a Keller-félszigeten a helyőrség és egyes kutatócsoportok számára. A többi program hajókon és nyári táborokban folytatódott, miközben a haditengerészet előkészítette az újjáépítést.

A 2020-ban átadott új állomás

Oszlopokra emelt, két hosszú épületszárnyból álló modern kutatóállomás az öböl partján.
Oszlopokra emelt, két hosszú épületszárnyból álló modern kutatóállomás az öböl partján.

Az új Comandante Ferraz állomás 2020. január 15-én nyílt meg a régi helyén. Mintegy 4500 négyzetméterével csaknem kétszer akkora, mint az elődje. A tervek tizenhét laboratóriummal és 64 férőhellyel számoltak.

A curitibai Estúdio 41 terve 2013-ban nyerte meg a brazil építészek intézetének és a haditengerészetnek a pályázatát. A kínai CEIEC vállalat 2016-ban kezdte meg az építkezést. Csak a rövid nyári időszakban dolgozhattak, amikor hajóval elérhető az öböl.

Az épületeket különálló tömbökre osztották, hogy a tűz terjedését megakadályozzák. A tűzgátló válaszfalak mintegy két órán át ellenállnak a lángoknak, időt adva az oltásra és a kiürítésre.

A haditengerészet állandó személyzete egész évben gondoskodik az üzemeltetésről és a karbantartásról. A kutatók főként nyáron érkeznek, amikor hajókkal és repülőgépekkel váltják a csoportokat.

A Criosfera 1 és kutatás a kontinens belsejében

Kis kutatómodul napelemekkel és szélturbinákkal a jégtakaró közepén.
Kis kutatómodul napelemekkel és szélturbinákkal a jégtakaró közepén.

2012. január 12-én a krioszféra kutatásával foglalkozó brazil intézet expedíciója telepítette a Criosfera 1-et, az első brazil kutatómodult a kontinens belsejében. A nyugat-antarktiszi jégtakarón áll a déli szélesség 84. és a nyugati hosszúság 79,5. fokán, mintegy 670 kilométerre a Déli-sarktól és 2500 kilométerre délre a Ferraz állomástól.

Az automata modul napelemekkel és kis szélturbinákkal működik. A hőmérséklet, a szél, a páratartalom és a levegő összetételének mért adatait műholdon továbbítja. Az UFRGS, az UERJ és az INPE közös kutatóeszköze.

A 2008-ban létrehozott krioszféra-kutató intézet munkáját az UFRGS és a FURG egyetem hangolja össze. Kutatóik a jeget, a Déli-óceánt és ezek dél-amerikai éghajlati kapcsolatait tanulmányozzák. Brazil csapatok több száz kilométeres utakat tettek meg a jégtakarón, és jégfúrómagokat is kiemeltek.

Mit vizsgálnak a brazil kutatók?

Kutatók mintát gyűjtenek egy kavicsos parton, a távolban pingvinek láthatók.
Kutatók mintát gyűjtenek egy kavicsos parton, a távolban pingvinek láthatók.

A PROANTAR kutatásai a légkörre, az éghajlatra, a Déli-óceánra, a jégre, a szárazföldi és tengeri élővilágra, a geológiára és a hideg emberi egészségre gyakorolt hatására terjednek ki. Sok kutatás a Ferraz állomásról, hajókról vagy a szigeteken és a félszigeten felállított nyári táborokból indul.

Az Admiralitás-öbölben több évtized időjárási, vízrajzi és állattani megfigyeléseiből követik a vidék változásait. A Fiocruz és az egyetemek kutatói csak itt előforduló gombákat és baktériumokat vizsgálnak, gyógyszerként felhasználható anyagokat keresve.

Brazília tagja az Antarktiszi Kutatások Tudományos Bizottságának (SCAR). Jefferson Cardia Simões gleccserkutató, az UFRGS munkatársa 2016-tól 2024-ig a bizottság alelnöke volt.

Az eredmények segítenek megérteni a dél-brazíliai hidegfrontokat, a viharos hullámzást és az esőzéseket. Azt is megmutatják, hogyan érik el az országot az Antarktisz és a földi éghajlat kapcsolatáról szóló fejezetben ismertetett változások.

Gyakori kérdések

Van Brazíliának kutatóállomása az Antarktiszon?

Igen. A haditengerészet Comandante Ferraz állomása 1984 óta működik a György király-szigeten. A kontinens belsejében a Criosfera 1 automata modul végez méréseket.

Hol van a Comandante Ferraz kutatóállomás?

A Déli-Shetland-szigetekhez tartozó György király-szigeten, az Admiralitás-öböl Keller-félszigetén. Az Antarktiszi-félsziget északi végének közelében, a déli szélesség 62. foka táján fekszik.

Mikor csatlakozott Brazília az Antarktisz-egyezményhez?

1975. május 16-án. Az első tudományos expedíció után, 1983 szeptemberében döntési jogú konzultatív féllé vált.

Mi a PROANTAR?

Az 1982. január 12-én létrehozott brazil antarktiszi kutatási program. A haditengerészet biztosítja a logisztikai hátteret, a kutatómunkát az ország egyetemei és intézetei végzik.

Mi történt 2012-ben a brazil kutatóállomással?

2012. február 25-én a tűz a Comandante Ferraz állomás mintegy hetven százalékát elpusztította. Két tengerész az oltás közben életét vesztette. Az új állomást 2020. január 15-én adták át.

Hányan férnek el az új Comandante Ferraz állomáson?

Legfeljebb 64-en. A mintegy 4500 négyzetméteres épületegyüttes csaknem kétszer akkora, mint a korábbi állomás.

Mely hajókat használja Brazília az Antarktiszon?

A brazil haditengerészet Ary Rongel oceanográfiai ellátóhajóját, becenevén a Vörös Óriást, valamint az Almirante Maximiano sarkkutató hajót.

Mi a Criosfera 1?

Automata brazil kutatómodul, amelyet 2012-ben telepítettek a nyugat-antarktiszi jégtakaróra, a déli szélesség 84. fokára. Az időjárást és a levegőt vizsgálja, adatait műholdon továbbítja.

Van Brazíliának területi igénye az Antarktiszon?

Nincs. Brazília az Antarktisz-egyezmény szabályai szerint, konzultatív félként vesz részt a kontinens ügyeiben.

Hogyan hat az Antarktisz Brazília éghajlatára?

A hidegfrontokat szállító sarki légtömegek a magas déli szélességeken alakulnak ki. A Déli-óceán vizei és szelei hatnak az Atlanti-óceán déli részére és Brazília időjárására is.