A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.

Antarktisz

Kutatás és kutatóállomások

Mit vizsgálnak az Antarktiszon? Hol vannak a legfontosabb kutatóállomások, hányan élnek rajtuk télen és nyáron, és hogyan érkezik a személyzet, az élelmiszer és az üzemanyag?

Megosztás WhatsApp

Miért éppen az Antarktiszon kutatnak?

Sarkvidéki ruhába öltözött kutató térdel a jégen a mérőműszerek mellett.
Sarkvidéki ruhába öltözött kutató térdel a jégen a mérőműszerek mellett.

Az Antarktiszon egy helyen található meg a bolygó legidősebb és legvastagabb jege, a rendkívül tiszta, száraz levegő, a hosszú téli sötétség és a szélsőséges hideghez alkalmazkodott élővilág. A kontinens nagy részét alig érte közvetlen emberi hatás.

Az Antarktisz-egyezmény a tudományos munkának kiemelt szerepet biztosít. A kontinens ügyeiben azok az országok dönthetnek, amelyek ott jelentős kutatást folytatnak. Erről az egyezményről szóló fejezetben olvashat.

A nemzeti antarktiszi programokat összefogó tanács, a COMNAP adatai szerint 2017-ben 29 ország 40 egész évben nyitva tartó állomást és 36 nyári létesítményt üzemeltetett, a táborokon és menedékhelyeken felül.

Mit vizsgálnak?

Fúrással kiemelt jégmag egy laboratóriumi munkaasztalon.
Fúrással kiemelt jégmag egy laboratóriumi munkaasztalon.

Éghajlat és légkör. Meteorológiai állomásokkal, ballonokkal és más műszerekkel mérik a hőmérsékletet, a szelet, az ózon és egyéb gázok mennyiségét. Egyes adatsorok az 1957-ben indult nemzetközi geofizikai évig nyúlnak vissza, és a déli félgömb leghosszabbjai közé tartoznak.

Jég. A kifúrt jéghengerekben több százezer éves légbuborékok maradtak meg. A Dome C-nél az európai EPICA program fúrása 3270 méterig hatolt, és mintegy 800 ezer év éghajlatáról őrzött meg adatokat. Erről az Antarktisz jegét bemutató oldal ír.

Csillagászat és fizika. A fennsík hideg, száraz levegője és a több hónapos éjszaka kivételes megfigyelési lehetőséget kínál. Itt működik a Déli-sarki Távcső és a jégbe süllyesztett IceCube neutrínódetektor. Mindkettőt a sarki égboltról szóló oldal ismerteti.

Élővilág és kőzetek. A biológusok pingvineket, fókákat, krillt, valamint a jég és a jég alatti tavak mikrobáit vizsgálják. A kőzetek és ősmaradványok tanúsága szerint az Antarktisz egykor erdőket is hordozott, és Dél-Amerikával, Afrikával, Indiával és Ausztráliával együtt Gondwana része volt.

Meteoritok a jégen

Sötét meteorit kék jégfelszínen.
Sötét meteorit kék jégfelszínen.

Az Antarktiszon találják a legtöbb meteoritot. Bár mindenütt hullanak a Földre, a fehér jégen messziről látszik a sötét kő. A jégtakaró mozgása a Transzantarktiszi-hegység közelében olyan kékjeges felszíneken gyűjti össze őket, ahonnan a szél lefújja a havat.

Az amerikai ANSMET program 1976 óta minden déli nyáron meteoritokat keres, és már több mint 23 ezer példányt gyűjtött be. Japán, kínai, európai és más kutatók további ezreket találtak. A világon nyilvántartott meteoritok többsége az Antarktiszról került a gyűjteményekbe.

Holdi és marsi kőzet is akad közöttük. Az első holdi eredetűként azonosított meteoritot, az ALH A81005-öt az Allan Hillsnél találták. Az ugyanitt 1984-ben felfedezett marsi ALH 84001 1996-ban vált híressé: egyes kutatók ősi élet lehetséges nyomait vélték felfedezni benne. A feltevés továbbra is vitatott.

A legfontosabb kutatóállomások

Egy kutatóállomás színes épületei a befagyott öböl partján.
Egy kutatóállomás színes épületei a befagyott öböl partján.

Az Egyesült Államok 1956-ban alapított Ross-szigeti McMurdo állomása a kontinens legnagyobb bázisa. Kikötője, leszállópályái, laboratóriumai és műhelyei vannak. Nyáron mintegy ezren, télen 150–200-an dolgoznak rajta. Innen látják el a déli-sarki állomást és a kontinens belső táborait.

Az Amundsen–Scott állomás a földrajzi Déli-sarkon, 2835 méteren áll, évente mintegy tíz métert mozgó jégen. A 2008-ban átadott, megemelt épület nyáron körülbelül 150, télen nagyjából 50 embert fogad.

Az orosz Vosztok állomást 1957. december 16-án nyitották meg a kelet-antarktiszi fennsíkon, mintegy 3500 méteren, az azonos nevű jég alatti tó felett. Itt mérték 1983-ban a világ hőmérős hidegrekordját, −89,2 °C-ot. A részleteket az éghajlati fejezet ismerteti.

A francia–olasz Concordia állomás a Dome C-n, 3233 méteren fekszik, és 2005 óta egész évben működik. Olyan elszigetelt, hogy az Európai Űrügynökség itt vizsgálja, hogyan viselik az emberek a hosszú küldetéseket, például egy lehetséges Mars-utazást.

A félsziget melletti Adelaide-szigeten található Rothera a brit Antarktisz-kutató szolgálat fő bázisa, saját kikötővel és leszállópályával. A György király-szigeten működő Comandante Ferraz állomásról a brazil kutatásokat bemutató oldalon olvashat.

Esperanza és Villa Las Estrellas – családok a jégen

Egy kis antarktiszi telep vörös házai, iskolával és kápolnával.
Egy kis antarktiszi telep vörös házai, iskolával és kápolnával.

Két állomáson családok is élnek, és iskola is működik. Az argentin Esperanzát 1953-ban hozták létre a félsziget csúcsán, a Reménység-öbölnél. A katonákkal házastársuk és gyermekeik is itt tölthetik az évet. Itt született 1978. január 7-én Emilio Marcos Palma, az első ember, aki az antarktiszi kontinensen jött világra.

A chilei Villa Las Estrellas 1984-ben nyílt meg a György király-szigeten, a Presidente Eduardo Frei Montalva bázis mellett. Lakóházak, iskola, posta és kápolna tartozik hozzá. 1978 és 1985 között legalább tizenegy gyermek született az Antarktiszon, valamennyien Esperanzában vagy Villa Las Estrellasban.

A környék legforgalmasabb pontja a György király-sziget. A chilei Frei és a brazil Comandante Ferraz mellett itt működik többek között az argentin Carlini, az orosz Bellingshausen, az uruguayi Artigas, a lengyel Arctowski, a kínai Nagy Fal és a dél-koreai Szedzsong király állomás.

Hányan vannak itt nyáron és télen?

Vörös sarki ruhába öltözött emberek sorban szállnak le a gépről egy jégpályán.
Vörös sarki ruhába öltözött emberek sorban szállnak le a gépről egy jégpályán.

Az Antarktisznak nincsenek őslakosai vagy állandó lakói. Kutatók és a munkájukat segítő szakemberek dolgoznak itt, köztük szakácsok, orvosok, szerelők, villanyszerelők, pilóták, tengerészek és technikusok.

Az ausztrál kormány által használt COMNAP-adatok szerint a kontinens és a közeli szigetek állomásain nyáron nagyjából 4400, télen 1100 ember tartózkodik. Az amerikai, argentin és chilei személyzet létszáma a legnagyobb.

Sokan csak néhány nyári hetet töltenek itt. Az áttelelőknek általában körülbelül egyéves szerződésük van. Még a nyár vége előtt megérkeznek, mielőtt az utolsó hajók és repülőgépek távoznának.

Milyen az áttelelés?

Kivilágított kutatóállomás az éjszakai sötétségbe burkolózó jeges fennsíkon.
Kivilágított kutatóállomás az éjszakai sötétségbe burkolózó jeges fennsíkon.

A kontinens belsejébe télen hónapokig nem járnak rendszeresen repülőgépek. A Déli-sark állomásán általában február és október között szünetelnek a járatok. A Nap mintegy fél évig a látóhatár alatt marad. Erről a sarki eget bemutató fejezetben olvashat.

A téli személyzet tagjai több feladatot is ellátnak. Rendszeres napirend, közös étkezések, edzőterem és könyvtár segítik az áttelelést. Június 21. körül szinte minden állomáson ünnepi vacsorával köszöntik a tél közepét.

Az állomások orvosai felkészülnek az önálló munkára. Indulás előtt a személyzet minden tagjánál egészségügyi vizsgálatot végeznek. A sötétség, a hideg és az elszigeteltség az alvásra és a hangulatra is hat, ezért a tapasztalatok az űrügynökségeket is érdeklik.

Hogyan érkezik a személyzet és az utánpótlás?

Jégtörő hajóról konténereket rakodnak ki a selfjég pereménél.
Jégtörő hajóról konténereket rakodnak ki a selfjég pereménél.

Az üzemanyag, az élelmiszer, a pótalkatrészek és az építőanyag nagy része nyáron hajón érkezik. A jégtörők utat nyitnak a tengeri jégben, a kirakodás napokig tarthat. Visszafelé hulladékot visznek: a Madridi Jegyzőkönyv szerint szinte mindent el kell szállítani a kontinensről.

A személyzet rendszerint repülővel érkezik, például az új-zélandi Christchurchből, az ausztráliai Hobartból, a chilei Punta Arenasból vagy Fokvárosból. Vannak kékjégre és tömörített hóra épült pályák, másutt, például Rotherán és a chilei Frei állomáson kavicsos a leszállópálya.

A belső vidéket sítalpas repülőgépek és traktoros konvojok látják el. A McMurdo és a Déli-sark közötti mintegy 1600 kilométeres jégúton traktorok vontatnak üzemanyaggal és más rakománnyal megrakott szánokat.

Gyakori kérdések

Hány kutatóállomás működik az Antarktiszon?

A COMNAP 2017-ben 29 ország 40 egész évben működő állomását és 36 nyári létesítményét tartotta nyilván. A számokban a táborok és a menedékhelyek nem szerepelnek.

Melyik a legnagyobb antarktiszi állomás?

A Ross-szigeti amerikai McMurdo. Nyáron körülbelül ezer, télen 150–200 ember dolgozik rajta.

Van kutatóállomás a Déli-sarkon?

Igen. Az amerikai Amundsen–Scott állomás 1956 óta működik a földrajzi Déli-sarkon, 2835 méteren. Nyáron legfeljebb mintegy 150, télen nagyjából 50 ember tartózkodik ott.

Született már ember az Antarktiszon?

Igen. 1978 és 1985 között legalább tizenegy gyermek jött világra argentin és chilei állomásokon. Elsőként Emilio Marcos Palma született 1978. január 7-én az argentin Esperanza állomáson.

Van falu az Antarktiszon?

Két állomáson családok is élnek, és iskola is működik. Az argentin Esperanza a félsziget csúcsán, a chilei Villa Las Estrellas a György király-szigeten, a Frei bázis mellett található.

Miért találnak ennyi meteoritot az Antarktiszon?

A sötét köveket könnyű észrevenni a jégen. A mozgó jégtakaró olyan kékjeges területeken gyűjti össze őket, ahonnan a szél elsöpri a havat. A világ nyilvántartott meteoritjainak többségét itt találták.

Mit kutatnak az Antarktiszon?

Az éghajlatot és a légkört, a jeget és a múlt éghajlatát, a Déli-óceánt, az állatokat és mikrobákat, a kőzeteket és ősmaradványokat, illetve a meteoritokat. Távcsövekkel és részecskedetektorokkal az eget is vizsgálják.

Hogyan jut el az utánpótlás az állomásokra?

A nehéz rakomány nyáron hajón jut át a tengeri jégen. A személyzet általában repülővel érkezik. A belső területekre sítalpas repülőgépek és traktoros konvojok szállítják a felszerelést.

Milyen egy tél az antarktiszi állomásokon?

Kis csapatok töltik a telet hónapokra elszigetelve. A belső területekre nem járnak rendszeresen repülőgépek, a sarkhoz közel pedig a Nap sem kel fel. A közös napirendhez étkezések és hagyományos ünnepek, például a télközépi vacsora tartoznak.

Hogyan lehet egy antarktiszi állomáson dolgozni?

Az állásokat az egyes országok antarktiszi programjai hirdetik meg kutatóknak és az őket segítő szakembereknek, például szakácsoknak, orvosoknak és technikusoknak. A feltételek, köztük az egészségügyi vizsgálatok, programonként eltérnek.