A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.

Letölthető a Google Play áruházból

A Föld és a turizmus

Örökfagy – a tartósan fagyott talaj

Alaszka, Kanada, Szibéria, Grönland és a magashegységek talaja helyenként évezredek óta fagyott. Mi történik a tájjal és az ott élőkkel, ha olvadni kezd?

Megosztás WhatsApp

Érintsen meg egy pontot a térképen. Az északi félgömb szárazföldjeinek mintegy negyede alatt örökfagy húzódik. Brazíliában nincs ilyen terület.

Források: az Egyesült Államok országos hó- és jégadatközpontja (NSIDC), a Nemzetközi Permafroszt Szövetség, a Melnyikov Örökfagykutató Intézet és a CRREL. Térkép: Natural Earth.

Mi az örökfagy?

Egy folyó meredek partján a tundra sötét talaja alatt jégrétegek tárulnak fel.
Egy folyó meredek partján a tundra sötét talaja alatt jégrétegek tárulnak fel.

Az örökfagy, más néven permafroszt olyan talaj vagy kőzet, amely legalább két egymást követő évben mindvégig 0 °C-os vagy hidegebb. Lehet benne jég, de állhat száraz homokból, kavicsból vagy sziklából is. Helyenként évezredek óta fennáll, és több száz méter mélyre ér.

Fölötte az aktív réteg nyáron felenged, télen újrafagy. Vastagsága néhány centimétertől több méterig terjedhet. Ebben gyökereznek a tundra növényei. Az olvadékvíz gyakran itt gyűlik meg, mert alul a fagyott talaj útját állja.

Hol fordul elő?

Észak-Kanada sík tundrája nyár végén, sekély tavakkal a látóhatárig.
Észak-Kanada sík tundrája nyár végén, sekély tavakkal a látóhatárig.

Az örökfagy nagy része az északi féltekén található. Előfordulási övezete mintegy 23 millió km², a félteke szárazföldi jéggel nem borított területének közel negyede. Mivel ezen belül sok helyen foltokban fordul elő, a ténylegesen örökfagyos terület aránya nagyjából 15 százalék.

Mintegy kétharmada Eurázsiában, főként Szibériában található. A többi jórészt Észak-Amerikára és Grönlandra esik. Az északi szélesség 84. fokától a Himalája 26. szélességi fok körüli csúcsaiig előfordul. Délen az Antarktisz jégmentes felszíne alatt, például a Száraz-völgyekben, valamint az Andok magas részein is megtalálható.

Összefüggő, szaggatott és szórványos örökfagy

Alacsony, ferdén álló fenyők Alaszka belsejének fagyott talaján.
Alacsony, ferdén álló fenyők Alaszka belsejének fagyott talaján.

A felosztást az adott tájon elfoglalt terület aránya adja. Összefüggő örökfagynál a felszín több mint 90 százaléka alatt fagyott a talaj, ilyen Kanada, Alaszka és Szibéria legészakibb része. A szaggatott övben az arány mintegy 50–90 százalék. A szórványos örökfagy elkülönült foltokat alkot.

Délebbre főleg a hideg fekvésű, sark felé néző lejtőkön, tőzeglápokban és erdei árnyékban marad fagyott a talaj. A hegyekben a magasság is számít. Az Alpok magas csúcsain a szikla repedéseiben is tartósan megmaradhat a jég.

Mélység és kor

Jégrétegekkel átszőtt fagyott talajfal egy olvadás miatt megcsúszott szibériai lejtőn.
Jégrétegekkel átszőtt fagyott talajfal egy olvadás miatt megcsúszott szibériai lejtőn.

Szibériában néhol több mint ezer méter vastag az örökfagy. Nagy része a jégkorszakokban alakult ki, és több tízezer éves növényi és állati maradványokat őriz.

Az északkelet-szibériai Jakutföldön az 1960-as évektől növekvő batagajkai beszakadás mintegy egy kilométer hosszú. Falában több százezer éves talajrétegek váltak láthatóvá. 2018-ban egy kihalt lófaj mintegy 42 ezer éves, fagyott csikóját találták itt.

Élet és építkezés a fagyott talajon

Színes cölöpházak egy kanadai sarkvidéki faluban, a padlójuk alatt szabad légtérrel.
Színes cölöpházak egy kanadai sarkvidéki faluban, a padlójuk alatt szabad légtérrel.

A közvetlenül az örökfagyra épült fűtött ház megolvaszthatja maga alatt a talajt és megsüllyedhet. Ezért a sarkvidéki településeken sok épület mélyre vert cölöpökön áll. A padló alatt hideg levegő járja át a teret. A víz- és szennyvízvezetékeket gyakran a felszín fölött, szigetelt burkolatban vezetik.

Az Alaszkát átszelő kőolajvezeték nagy része a felszín fölött halad. Sok tartójában termoszifon vezeti el télen a hőt a talajból. A kínai Csinghaj–Tibet-vasút több száz kilométernyi fagyott talajon halad át, ahol hasonló megoldásokkal is védik a pályaalapot.

Mi történik olvadáskor?

Az olvadó tundratalaj helyén kialakult sekély tó beszakadozó parttal.
Az olvadó tundratalaj helyén kialakult sekély tó beszakadozó parttal.

A sarkvidék a globális átlagnál gyorsabban melegszik. Az aktív réteg mélyül, az örökfagy sok helyen olvadni kezd. A jégben gazdag talaj megsüllyed, mélyedések és tavak keletkeznek, a lejtők megcsúsznak. Ezt a felszínformálódást termokarsztosodásnak nevezik.

A lakók számára ez hullámossá vált utakat, ferdülő házakat és oszlopokat, a tenger mentén hátráló partot jelenthet. Alaszkában, Kanadában és Szibériában egyes falvak áttelepítésre szorulnak.

A fagyott talaj szénkészlete

Nedves tundrai tőzegláp mohával és fűvel a sötét, szerves anyagban gazdag talaj fölött.
Nedves tundrai tőzegláp mohával és fűvel a sötét, szerves anyagban gazdag talaj fölött.

Az örökfagy övezetének talajaiban becslések szerint 1,4–1,6 billió tonna szén található. Ez megközelítőleg a légkör mai széntartalmának kétszerese. Jelentős része lebomlása előtt megfagyott növényi és állati maradványokból származik.

Olvadás után a mikrobák ismét bontani kezdik a szerves anyagot. Szén-dioxid és metán keletkezhet, amelyek további melegedést és olvadást okoznak. A felszabaduló mennyiség az éghajlati előrejelzések egyik fontos bizonytalansága.

Hol láthatja utazás közben?

Növényzettel fedett, gömbölyű jégmagvú halom, azaz pingó a Beaufort-tenger közelében.
Növényzettel fedett, gömbölyű jégmagvú halom, azaz pingó a Beaufort-tenger közelében.

Az alaszkai Fairbanks egyetemi múzeuma bemutatja az örökfagyot és a helyben talált fagyott állatmaradványokat. A közelben kutatási alagutat fúrtak a fagyott talajba. A helyszín ritkán látogatható, virtuálisan is bejárható. Indulás előtt ellenőrizze a múzeumi nyitvatartást és az utak állapotát.

Kanadában a Dempster országút Inuvik cölöpökre épült településéhez vezet. Onnan Tuktoyaktuk sarkvidéki partjára is eljuthat, ahol jégmagvú halmok, pingók emelkednek. A Spitzbergákon fekvő Longyearbyenben ugyancsak gyakori a cölöpalap. A világ magbunkerét az örökfagy hidegét hasznosító hegyoldalban alakították ki.

Grönlandon Ilulissat és Kangerlussuaq környékén, illetve az Alpok és az Andok magaslatain a fagyott kőzet többnyire a felszín alatt rejtőzik. Egyes alpesi csúcsokon a nyári sziklaomlások összefüggnek a kőzetrepedések jegének olvadásával.

Hol látható útközben?

A témához kapcsolódó helyszínek az útikalauzban. Érintsen meg egy helyet az oldalának megnyitásához.

Észak-Amerika sarkvidékén

Pingos de Tuktoyaktuk
Tuktoyaktuk, Kanada

Pingos de Tuktoyaktuk

Museu do Norte da Universidade do Alasca
Fairbanks, Egyesült Államok

Museu do Norte da Universidade do Alasca

Fairbanks
Egyesült Államok

Fairbanks

Anchorage
Egyesült Államok

Anchorage

Yellowknife
Kanada

Yellowknife

Whitehorse
Kanada

Whitehorse

Churchill
Kanada

Churchill

Grönlandon és a Spitzbergákon

Ilulissat
Grönland

Ilulissat

Nuuk
Grönland

Nuuk

Kangerlussuaq
Grönland

Kangerlussuaq

A magashegységekben

Zermatt
Svájc

Zermatt

Mendoza
Argentína

Mendoza

Gyakori kérdések

Mit jelent az örökfagy?

Legalább két éven át megszakítás nélkül 0 °C-os vagy hidegebb talajt vagy kőzetet. Másik elnevezése a permafroszt.

Csupa jégből áll az örökfagy?

Nem. Fagyott föld, homok, kavics vagy kőzet alkotja. Egyes helyeken vastag jégrétegeket és jégéket tartalmaz, máshol szinte teljesen jégmentes.

Hol található örökfagy?

Főként Szibériában, Kanada északi részén, Alaszkában és Grönlandon, továbbá a Himalája és az Alpok magas térségeiben. A déli féltekén az Antarktisz jégmentes területein és az Andok magaslatain is előfordul.

Mi az aktív réteg?

Az örökfagy fölötti felső réteg, amely nyáron felenged, télen pedig újrafagy.

Milyen mélyre ér az örökfagy?

A fagyott réteg vastagsága néhány métertől a Szibéria egyes részein mért több mint ezer méterig terjed.

Miért állnak cölöpökön a sarkvidéki házak?

A cölöpök mélyen a fagyott talajba nyúlnak. A padló alatt hideg levegő áramlik, így a fűtött ház kevésbé melegíti fel és süllyeszti meg az alapot.

Mi történik, ha felenged az örökfagy?

A jégben gazdag talaj megsüllyedhet. Gödör vagy tó keletkezhet, az utak és házak eldeformálódhatnak. A felengedő szerves anyag bomlásakor szén-dioxid és metán kerülhet a levegőbe.

Miért számít az örökfagy olvadása az éghajlat szempontjából?

Az övezet talajai nagyjából kétszer annyi szenet tárolnak, mint a légkör. Felengedéskor ennek egy része üvegházhatású gázok formájában jut a levegőbe, tovább növelve a felmelegedést.

Hol ismerheti meg közelebbről az örökfagyot?

Az alaszkai Fairbanks egyetemi múzeumában, a kanadai Inuvikban és Tuktoyaktuk jégmagvú halmainál, vagy a Spitzbergákon, Longyearbyen cölöpházai között.

Van Magyarországon örökfagy?

Magyarországon nincs mai örökfagyövezet. Európában a magas Alpokban vagy északon, például Skandinávia magashegységeiben találkozhat vele.