A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.

Letölthető a Google Play áruházból

Interaktív térképek

A tengerfenék és az óceáni árkok

Óceánközépi hátságok, mélytengeri árkok és kőzetlemezek a víz alatt. Hasonlítsa össze az árkok mélységét az Everest magasságával, és keresse meg a Nemo-pontot.

Megosztás WhatsApp

Hogyan használja a térképet?

A tenger színe a mélységet mutatja. A világoskék a sekély parti self, a sötétebb kék a mélytengeri síkságok és árkok jele. A sárga vonalak a lemezhatárokat, a narancssárgák az egyik lemez másik alá bukásának övezeteit jelölik.

Érintsen meg egy lefelé mutató háromszöggel jelölt árkot. A mellette lévő ábra az Everestet a tengerszint fölött, az árkokat alatta, azonos léptékben mutatja.

A piros szaggatott kör a Nemo-pont körüli térség, amelynek belsejében nincs szárazföld. Érintse meg a pontot a további részletekért.

A térkép betöltése…

Érintse meg az árkokat, és hasonlítsa össze mélységüket az Everest magasságával

Mélytengeri árkok és az Everest

    Az egyes óceánok legmélyebb pontja

    A tengerfenék domborzata: ETOPO1, NOAA (közkincs). Kőzetlemezek: Peter Bird PB2002 modellje Hugo Ahlenius és a Nordpil gyűjteményéből (ODC-By). Partvonalak: Natural Earth (közkincs). Az árkok mélységére a leggyakrabban idézett értékeket adtuk meg. A mérések között néhány tíz méter eltérés lehet.

    A tengerfenék domborzata

    A parttól a mélység felé a kontinentális selfet a lejtő és a mélytengeri síkság követi.
    A parttól a mélység felé a kontinentális selfet a lejtő és a mélytengeri síkság követi.

    A parttól a nyílt óceán felé haladva lépcsőzetesen mélyül a tengerfenék. Az első szint a kontinentális self, a szárazföld sekély, gyakran körülbelül 200 méter mélységig nyúló folytatása. Sok korallzátony és a halászat jelentős része ehhez a sávhoz kötődik.

    A kontinentális lejtő meredeken, akár 3000–4000 méterig ereszkedik. Lábánál üledékkel borított, közel sík mélytengeri medencék nyílnak általában 3000–6000 méter mélységben. Az óceánok átlagos mélysége mintegy 3700 méter.

    A Seabed 2030 projekt 2026. áprilisi közlése szerint az óceánfenék 28,7%-át térképezték fel korszerű részletességgel. A többi térségben jórészt műholdas becslések mutatják a nagy formákat, a finomabb részleteket kevésbé.

    Víz alatti hegységek

    Az óceánközépi hátságok a bolygó leghosszabb, szinte végig víz alatti hegységét alkotják.
    Az óceánközépi hátságok a bolygó leghosszabb, szinte végig víz alatti hegységét alkotják.

    A Föld leghosszabb hegysége az óceánközépi hátságok mintegy 65 000 kilométeres rendszere, amely varratként hálózza be a bolygót. Több mint kilenctizede víz alatt van. Izland azon ritka helyek egyike, ahol a hátság a tengerszint fölé emelkedik.

    A hátságokon kívül több ezer tenger alatti hegy emelkedik, sok közülük a felszínt el nem érő vulkán. A hawaii Mauna Kea az óceánfenéki talpától mérve meghaladja a 10 000 métert, vagyis magasabb az Everestnél, de csak körülbelül 4200 métere emelkedik a tenger fölé.

    Az Atlanti-óceánon Fernando de Noronha egy több mint 4000 méter mélységből emelkedő vulkáni hegy teteje, egy nagyjából 550 kilométeres tenger alatti lánc része. Az Atlanti-hátsághoz közeli Szent Péter és Szent Pál-sziklákon ritka módon a földköpeny kőzetei bukkannak a tengerszint fölé.

    A világ legmélyebb óceáni árkai

    Merülőhajó ereszkedik egy óceáni árok sötétjébe, ahová nem ér el a napfény.
    Merülőhajó ereszkedik egy óceáni árok sötétjébe, ahová nem ér el a napfény.

    Az óceáni árkok ott alakulnak ki, ahol az egyik kőzetlemez a másik alá bukik. Hosszú, keskeny mélyedések, amelyek jóval mélyebbek a környező tengerfenéknél.

    A legmélyebb a csendes-óceáni Mariana-árok Guam közelében. Legalacsonyabb pontja, a Challenger-mélység körülbelül 10 935 méterrel fekszik a tengerszint alatt. Ha az Everestet beleállítanánk, csúcsa még több mint két kilométerrel a víz alatt maradna.

    Mindegyik óceánnak van legmélyebb pontja. Az Atlanti-óceáné a Puerto Ricó-i-árokban, az Indiai-óceáné a Jáva-árokban, a Déli-óceáné a Déli-Sandwich-árokban, a Jeges-tengeré a Molloy-mélyedésben található.

    A kőzetlemezek

    Az izlandi Þingvellirnél a kőzetlemezek távolodásához kapcsolódó hasadék a szárazföldön látható.
    Az izlandi Þingvellirnél a kőzetlemezek távolodásához kapcsolódó hasadék a szárazföldön látható.

    A Föld külső merev burka nagy lemezekre tagolódik, amelyek évente néhány centimétert mozdulnak el. Széttartó határaikon óceánközépi hátságok emelkednek, például az Atlanti-hátság.

    Találkozásuknál az egyik lemez a másik alá bukhat. Itt mélytengeri árkok, vulkánok és földrengések övezetei alakulnak ki. Ilyen a Csendes-óceán nagy részét szegélyező Tűzgyűrű.

    Magyarország távol fekszik az óceáni lemezhatároktól. A Kárpát-medencében ugyanakkor az afrikai és az eurázsiai térség közeledéséből adódó feszültségek is hatnak. Földrengések nálunk is előfordulnak.

    A Nemo-pont

    A Nemo-ponttól több mint 2600 kilométeren át semerre sincs szárazföld.
    A Nemo-ponttól több mint 2600 kilométeren át semerre sincs szárazföld.

    A Nemo-pont az óceánnak a szárazföldtől legtávolabbi helye. A Csendes-óceán déli részén fekszik, a három legközelebbi szárazföldtől egyaránt 2688 kilométerre. Ezek a Ducie-sziget, a Húsvét-sziget melletti Motu Nui és az Antarktiszhoz tartozó Maher-sziget.

    Nevét Jules Verne Nemo kapitányáról kapta. A térség elszigeteltsége miatt ide irányították egyes kiszolgált űreszközök és űrállomások ellenőrzött légkörbe lépését, hogy a megmaradó darabok lakott területektől messze hulljanak le.

    Amikor a Nemzetközi Űrállomás a térség fölött halad, mintegy 400 kilométeres magasságban repülő űrhajósai közelebb lehetnek a Nemo-ponthoz, mint bármely szárazföldön tartózkodó ember.

    Kik jutottak le a legmélyebb pontra?

    A Triestéhez hasonló batiszkáf. A Trieste 1960-ban érte el a Mariana-árok fenekét.
    A Triestéhez hasonló batiszkáf. A Trieste 1960-ban érte el a Mariana-árok fenekét.

    1960-ban a svájci Jacques Piccard és az amerikai Don Walsh a Trieste batiszkáffal jutott le a Mariana-árok fenekére. Az ereszkedés csaknem öt órán át tartott, lent mintegy húsz percet töltöttek. A felkavart üledék miatt alig láttak valamit.

    2012-ben James Cameron filmrendező egyedül tért vissza a Deepsea Challenger merülőhajóval. 2019-től Victor Vescovo expedíciói nyomán további látogatók is eljutottak a Challenger-mélységbe, az ott járt emberek száma meghaladta a húszat.

    A legmélyebb óceáni pontra még mindig kevesebben jutottak el, mint a világűrbe.

    A tengerfenék az utazás során

    Merülés egy tenger alatti hegy fala mellett kristálytiszta vízben.
    Merülés egy tenger alatti hegy fala mellett kristálytiszta vízben.

    Fernando de Noronha körül a vulkáni hegy víz alatti falai mellett teknősök, cápák és delfinek fordulnak elő. Jó körülmények között a látótávolság meghaladhatja a 30 métert. A sziget közelében elsüllyedt Ipiranga korvett mintegy 60 méteren, különleges képzettséget igénylő mélységben fekszik.

    Az izlandi Þingvellir Nemzeti Park Silfra-hasadékában az észak-amerikai és eurázsiai lemezek térségében lehet felszíni vagy palackos merülésen részt venni. A víz kivételesen tiszta, látótávolsága meghaladhatja a 100 métert. Egész évben körülbelül 2 °C-os, ezért megfelelő hidegvízi felszerelés szükséges.

    A chilei Húsvét-sziget melletti Motu Nui a Nemo-ponthoz legközelebbi három szárazföld egyike. A moaiszobrairól ismert Húsvét-sziget szomszédságából még így is több mint 2600 kilométer a távolság.

    Gyakori kérdések

    Melyik az óceán legmélyebb pontja?

    A csendes-óceáni Mariana-árokban a Challenger-mélység, körülbelül 10 935 méterrel a tengerszint alatt. A mérések eredménye módszertől függően néhány tíz méterrel eltérhet.

    Elférne az Everest a Mariana-árokban?

    Igen. Az Everest 8849 méter magas, az árok mintegy 10 935 méter mély. A csúcs így is több mint két kilométerrel a vízfelszín alatt maradna.

    Mi a Nemo-pont?

    A Csendes-óceán déli részének a szárazföldektől legtávolabbi pontja, az úgynevezett óceáni elérhetetlenségi pólus. A legközelebbi sziget is 2688 kilométerre van.

    Mik a kőzetlemezek?

    A Föld külső merev burkának nagy darabjai. Évente néhány centimétert mozognak. Találkozásukhoz hegységek, árkok, vulkáni övezetek és földrengések kapcsolódnak.

    Melyik az Atlanti-óceán legmélyebb árka?

    A karibi térség Puerto Ricó-i-árka. Legmélyebb része, a Brownson-mélység körülbelül 8376 méterrel fekszik a tengerszint alatt.

    Előfordulnak erős földrengések Magyarországon?

    Igen, bár a nagy lemezhatárokhoz képest ritkábban. A Kárpát-medencében a kőzettestekben felhalmozódó feszültség vetők mentén oldódhat ki. A kisebb rengések gyakoribbak, mint a károkat okozók.