
Fröccs
A fröccsben a bor és a szóda arányától függ, hogy kisfröccsöt, hosszúlépést vagy házmestert kap. Fehér-, rozé- és vörösborból is kérheti a nyári teraszokon, pincékben és bárokban.
AntarktiszHelyi ízek · Magyarország
A karácsonyfára akasztott, fényes papírba csomagolt szaloncukor hagyományosan csokoládéval bevont fondant. A zselés, marcipános, kókuszos és karamellás változat is kedvelt.
Helyi édesség Magyarországról
A képek illusztrációk. A helyszínek alapján készültek, és egyes részleteik eltérhetnek a valóságtól.
A nagyításhoz kattintson a képre.
Szaloncukor — Magyarország
A szaloncukor egyszerre édesség és karácsonyfadísz. A hagyományos, többnyire csokoládéval bevont fondant színes, fényes csomagolást kap, majd az ágakra kerül. Az ünnep alatt a család apránként elfogyasztja, míg végül csak a díszek maradnak.
A szokás a 19. században jutott el Magyarországra. A hungarikum adatlapja szerint az édesség külföldről érkezett, de itthon annyit változott, hogy sajátosan magyar karácsonyi édesség lett belőle. Neve a szalonra utal.
A zselés, marcipános, kókuszos és karamellás töltelék tartozik a legnépszerűbbek közé, és minden évben új ízek jelennek meg. A minőségi előírásokat a Magyar Élelmiszerkönyv rögzíti. Az édességgyártók szövetsége évente versenyt rendez a legjobb szaloncukroknak.
A szaloncukor 2024-ben lett hungarikum. A karácsony előtti hetekben országszerte boltok és cukrászdák dobozos és zacskós kínálatából válogathat.
Magyarország
Országszerte elterjedt karácsonyi édesség, amelynek egyetlen hazai származási helye sem ismert.
Cukorfondant, gyümölcszselés, marcipános, kókuszos, karamellás vagy diós töltelék, csokoládébevonat és fényes csomagolópapír.
A fára akasztott szemeket az ünnep során egyenként veszik le, és közvetlenül fogyasztás előtt bontják ki.
Karácsonykor az ünnepi fát díszíti.
Kérdések és válaszok
A többnyire csokoládéval bevont fondant színes papírba csomagolva kerül a karácsonyfa ágaira. Így az édesség díszként is része az ünnepnek.
A leggyakoribb a zselés, a marcipános, a kókuszos és a karamellás, de évről évre új ízeket is találhat.
A szokás a 19. században érkezett az országba. Az eredetileg külföldi édesség itt nyerte el saját formáját, és ma már jellegzetes magyar édességnek számít.
Helyi ízek – Magyarországról

A fröccsben a bor és a szóda arányától függ, hogy kisfröccsöt, hosszúlépést vagy házmestert kap. Fehér-, rozé- és vörösborból is kérheti a nyári teraszokon, pincékben és bárokban.

Bő levű marhahúsleves hagymával, fűszerpaprikával, kockára vágott burgonyával és a levesbe főzött csipetkével. Rántás nélkül készül. Neve az Alföld gulyásait idézi.

A székelyföldi eredetű kürtőskalácshoz az édes kelt tészta csíkját fahengerre tekerik. Parázs fölött forgatva fényesre karamellizálódik rajta a cukor. A hengerről üregesen csúszik le. Vásárokban és karácsonyi piacokon országszerte kóstolható.

A kézzel kihúzott kelt tészta forró olajban aranyszínűre sül. Kívül ropogós, belül puha. A klasszikus lángost tejföllel, reszelt sajttal és ízlés szerint fokhagymával kérheti a piacon vagy a strandon.

Hazai szilvából, kajsziból, körtéből, almából, cseresznyéből és más gyümölcsökből is főznek pálinkát. A magyar pálinkához itthon termett gyümölcs kell, és az erjesztéstől a palackozásig minden lépés itthon történik. Nevét uniós földrajzi árujelző védi.

Baján a ponty, a hagyma és az őrölt paprika együtt fő a bográcsban. A passzírozás nélkül készült levet gyufatésztára merik. A halat és az erős paprikát külön kínálják.

Vékony piskótalapok között csokoládés vajkrém, a tetején roppanós karamell. A tortát Dobos C. József budapesti csemegekereskedő és cukrász az 1885-ös országos kiállításon mutatta be.

A Gundel-palacsinta rumos dióval, mazsolával és cukrozott narancshéjjal töltve, összehajtva, csokoládéöntettel kerül az asztalra. Nevét a városligeti Gundel étteremről kapta. A receptet Márai Sándor feleségének, Matzner Ilonának tulajdonítják.

A Zwack család Budapesten készíti a sötét gyógynövénylikőrt. Titkos receptje több mint negyven gyógy- és fűszernövényen alapul, tölgyfahordóban érlelik. Keresztes címkéjű gömbölyű palackja országszerte ismert.

Az Egri borvidék vörös házasításának alapja a kékfrankos. A bikavérhez minden pincészet más fajtákat társíthat. Az 1997-es szabályozással a modern hazai eredetvédelem első ilyen bora lett.

A szegedi halászlé sűrű, paprikától piros alaplevét többféle folyami halból, pontyfejből, csontból és hagymából főzik, majd átpasszírozzák. Ebben főnek meg a pontyszeletek. Kenyérrel és külön kínált erős paprikával tálalják.

A tokaji aszú a borvidék nemesen rothadt, szemenként válogatott szőlőjéből készülő édes bor. Az összezúzott aszúszemeket mustban vagy borban áztatják. A bor ezután a pincék mélyén, tölgyfahordóban érik.

A kéknyelű szinte kizárólag a Badacsonyi borvidéken terem. Nevét a fürt kékes kocsányáról kapta. Legtöbbször élénk savú, száraz fehérborként kóstolható, de pezsgő és édes bor is készül belőle.
Az útikalauzon túl